Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban

Végül: érdemes felvetni azt a kérdést, milyen volt a magyarországi légi­támadások katonai, gazdasági és politikai hatása. Az kétségtelen az egyidejű 1944-es és a háborús veszteségekről 1945-ben és 1946-ban készített jelentések, beszámolók alapján, hogy mind az ipari üze­mekben, mind a közlekedési hálózatban 1944 nyarán a bombázások következté­ben súlyos károk keletkeztek. Ugyanakkor az 1944. szeptember utolsó harmadá­tól 1945. április elejéig Magyarországon lezajlott hadműveletek azt a benyomást keltik, hogy a bombázások döntően nem érintették a Wehrmacht, a német véderő harckészségét, nem okoztak elháríthatatlan felvonulási, utánpótlási problémákat - sem a debreceni páncélos csatában, sem Budapest védelmében, vagy éppen a Budapesten körülzárt német alakulatok felmentésére indított offenzívákban, vé­gül az 1945 márciusi német támadó hadműveletekben a Balaton térségében.28 A bombázások politikai hatásához még annyit: amikor az első nagy légi­támadás során kitűnt, hogy a lezúduló bombák nem válogatnak németbarát és angolszász-szovjetbarát civil lakosok között, hogy a szövetséges repülők célzási pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, hogy az ún. szőnyegbombázások nem mindenütt a hadipotenciál szempontjából létfontosságú ipartelepeket sújtják, a lehetséges bombázási célpontok közelében az emberek nem várták szívrepesve a rádió légiveszély jelzéseit és a szirénák dermesztő üvöltését. Elgondolkoztató az is, hogy a nagyarányú propaganda gondolata csak négy és fél hónappal a bombázások megindulása után vetődött fel angolszász ol­dalon, ez arra utal, mintha a szövetséges katonai szakértők túlságosan is bíztak volna a minden katonai ellenállást elsöprő légi fölényben és úgy hitték, hogy en­nek természetes, önmagától adódó következménye lesz a közigazgatás, a belső politikai helyzet zűrzavara. Ez azért is nehezen érthető, mivel az 1942-es és 1943-as nyugat-európai, olaszországi és németországi bombázások tapasztalatai nem szolgáltattak alapot ilyen hiedelmekre. A német és magyar kormánypropaganda viszont az első pillanattól kezd­ve rendkívül nagy gondot fordított a közhangulat formálására - a negatív jelen­ségek tendenciózus felsorakoztatásával. Ezt annál kevésbé lehet rosszallani, hi­szen ha nem így tettek volna, nem teljesítették volna kötelességüket. Így találhat­tak hitelre a magyar propagandaszerveknek azon képtelen állításai, hogy az an­golszász repülők olyan gyerekjátékokat, babákat is ledobnak, melyek érintésre robbannak. Csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy ha több ezer méter ma­gasból leesnek e „játékok”, akkor nem robbannak, de ha csak hozzáér egy gye­rek, máris robbannak ... Ez utóbbi állításokat az OSS, az amerikai hírszerző szolgálat 1944 szep­temberi jelentésében lehet olvasni, a jelentés összeállítója céltudatos ellenpropa­gandát sürget, nehogy további károk származzanak a szövetségesek ügyére.29 JEGYZETEK 1. Részlet a Bárdossy-per vádiratából. A Bárdossy-per. 12. old. Közölte: Karsai Elek: ítél a nép. Kossuth Kiadó, Budapest, 1977. 55. old. 2. Ugyanott 54. old. 3. Ugyanott 58. old. 4. Az OSS-t Roosevelt elnök utasítására Bill Donovan New York-i ügyvéd szervezte meg. E felderítő és hírszerző szervezet teljesen különállóan működött a szárazföldi had­511 i

Next

/
Thumbnails
Contents