Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
A XV-XVI. századi mezővárosi életformához (de nyilván a korábbihoz is!) szorosan hozzá tartozhatott - a különböző népelemek bevándorlása vagyis a lakosság mozgása. Távoli és közeli, úgynevezett szomszédsági területek, így Pécs, valamint Baráti, Kak és más falvak, városok lakói is gyakran választották (ha tehették!) a segesdi mezővárosi életformát. (Ugyanez vonatkozik a - Böhö- nyével szomszédos - Balogd település lakóira is. Hiszen a tőlük 10-15 km-re lévő Segesden több Balogdi, vagyis Balogdról származó jobbágy, illetőleg polgár is élt.)344 1499-ben láttuk a Segesden élő Pál deákot, az egyetemet végzett littera- tust. Már 1438-ban tudunk viszont a bécsi egyetem bölcsészeti karán tanuló Balthasar de Segesdino-ról, valamint 1451-ben a közeli Szobról is van ott diák: Stephanus de Zoob. Míg - a szórványos adatokból - 1465-ben Michael de Se- gesd szerepel.255 A mohácsi vész előtt, 1519-ben a krakkói bursa magyar tagjai között találjuk Emericus de Simigio Seggesdiensis-t.246 1456-ban tudunk a Veszprém megyébe, Nagylakra került Següsdi János plébánosról.357 Többek között segesdi származású lehet az 1533-ban említett Segesdi András, a segesdi ferences kolostor akkori házfőnöke. Nagyon fontos adat az is, hogy az 1475-ben szereplő Mathias Galli zágrábi subdiaconus a segesdi Szent Kereszt oltár rektora.348 Ez a Galli (Gallus) a zágrábi vallon-francia származású, latinik leszármazója lehet.359 A magyarországi XIII-XIV. századi latinságban a Latinus helyett képzett a Gallicus szó, amely vallon-franciát jelölt. Ilyen vallon lehetett a székesfehérvári Galicus János. Ez a Gallicus név - magyarországi viszonylatban - a külön közigazgatást élvező Egér-völgyi vallon telep és más egyéb vallon szórványnépesség jelölése maradt.250 Jóllehet 1403 táján - a Zsigmondhoz hűtlen - Kőrös megyei orbovai Gallicus Jakab neve is világosan tükrözte a vallon-francia, latini eredetet.201 3. Röviden a segesdi civitas, illetőleg a mezőváros régészeti kutatásáról (igSi-ip84)wl Természetesen ezen a helyen, forrásközlő tanulmányunkban nem lehet cél az 1981-84 között Segesd-Víztoronynál, illetőleg az Iskola és a Percei Mór utca közötti területen folytatott régészeti kutatásaink teljes feldolgozása, az ottani ásatási eredmények, leletek bemutatása. Csupán röviden szólunk az előzetes kutatási célokról, elvekről, illetőleg a megtalált - általunk igen lényegesnek talált- középkori objektumokról. Mindenekelőtt - a tanulmányunkban részben közölt - XI-XVII. századra vonatkozó segesdi forrásanyag felhasználásával tűztük ki az említett időszakban a kutatási célokat. Vagyis azoknak az objektumoknak, település, temető és különböző építmények maradványainak a meghatározását, amelyek akár nyomaiban is, de megmaradhattak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezeket - a török kori ötszöri, majd az utána a XVIII. század végéig bekövetkező háromszori - segesdi tűzvész, vagyis a teljes pusztulást követő átépítés, átalakítás hatásának teljes figyelembevételével, egy erősen beépített, belterületnek, sőt községcentrumnak számító helyen kellett keresnünk. De még mi sem számolhattunk a helyenkénti 5-8 m-es törmelékes feltöltési szintvastag&ágokkal. Ennek ellenére - á jelzett idő alatt- sikerült az Árpád-kori földvár, illetőleg a középkori castellum, majd török kori végvár helyét (10. ábra, 1., 4. kép) az A.f. 186 m-es szintmagasságban meg48
