Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
des mulasztást kívánja pótolni a magyar parasztság egészének - kisbirtokosnak, törpebirtokosnak, földmunkásnak, gazdasági cselédnek - olyan politikai és gazdasági megszervezésével, a parasztság szervezett, összefogott erejével, mely fun- dámentomát veti meg a termelési ágak igazságosabb és helyesebb gazdaságpolitikai összehangolásával, benne a magyar parasztság s vele az egész mezőgazda- sági termelés jobb érvényesülésének. Ezen a fundámentomon aztán a továbbépítés alapvető föladatai a következők : 1. Olyan vámtarifarendszer - egyben a világgazdaság természetes szabadkereskedelmi fejlődésének irányában is -, amely csak versenyképességet biztosít a magyar iparnak a világpiacon, nem monopóliumot az országban. Ez a mezőgazdaság, elsősorban a törpe-, kis- és középgazdaság, s a velük összekapcsolt nincstelen rétegek kizsákmányolásának szimbólumaként szereplő agrárolló összecsukásának első darab útja. 2. Olyan adórendszer, mely elveti azt az együgyű és gonosz elvet, hogy a kisembert kell alaposan megadóztatni, mert ők - a milliók - adják össze az adók és illetékek zömét, s ugyanakkor a jövedelmi adót tenni főadóvá mind a túlméretezett többi egyenes adóval, mind a méginkább túlméretezett közvetett adókkal szemben - ez a második hányada az agrárolló összecsukásának. 3. Olyan közlekedési rendszer - új utak, vasutak, autóbuszjáratok, vízi- utak építése -, mely kiemeli a legelmaradottabb vidéket is mai istenhátamögötti helyzetéből - ez a harmadik hányada az agrárolló összecsukásának. 4. Olyan piacok biztosítása és egyéb értékesítési feltételek teremtése, mely a kivitel hasznában is megfelelően részelteti a törpe-, kis- és középbirtok termelését - ez az agrárolló összecsukásának negyedik hányada. 5. Olyan minden földmíves számára hozzáférhető gazdasági iskoláztatás, általános népművelés, mely mai művelődési elhanyagoltságából és gazdasági tájékozatlanságából is kiemeli földművelő népünket - ez a szellemiekre is értendő agrárolló összecsukásának ötödik hányada. 6. Végül olyan hitelrendszer, mely az olcsó és méltányos törlesztésű hitel áldásaiban a parasztság minden rétegét, a földmunkást és cselédet is részelteti, hitelhálózatunk decentralizálásával, a hitelszövetkezetek megfelelő reformjával, esetleg a más országokban jól bevált községi, járási takarékpénztáraknak kiépítésével - ez volna az agrárolló összecsukásának hatodik hányada. Mindezt azonban a magyar parasztságnak úgyszólván szakszervezeti pontossággal fölépített szervezetei útján, a maga erejével kell túlnyomórészt kivívnia. 5. Földreform ■ A magyar földreform több mint száz esztendős megoldatlan kérdés. A jobbágyság 1848-as fölszabadítása még meg sem történt és már Deák Ferenc 1841-ben a hitbizományoknak mint idegen eredetű és célú, parasztságunk fejlődését gátló intézménynek eltörlését követelte. Azóta van egy hitbizományi törvényünk, az 1936. évi XI. törvénycikk, de a hitbizományok s a bennük örökössé tett mammutbirtokok még mais rendületlenül állanak. És van birtokreform .törvényünk is, az 1920.' évi XXXVI. és'az..r940. évi IV. törvénycikk, de azok sem változtattak lényegeset a. magyar parasztság legnagyobb baján: veszedelmes és Európa-szerte egyedülállónak mondható méreteket öltött elproletarizálódásán, azaz a hazai birtokmegoszlás immár sok évszázados végzetes1 aránytalanságain, 468
