Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
ezeknek is a Szent Koronához vialó lazább kapcsolásával keresték a magyar állam és vele a Duna völgye önvédelmének hatásos és elégséges eszközeit; és Észak felé, Lengyelország irányában. A kelet-nyugati irányú önvédelem így egészítette ki magát észak-déli irányú szövetségi építő politikával. Nagy korszakaink mindig azok voltak; és csak azok lehetnek, melyek tartották, illetőleg tartják magukat e szélesebb, a magyar néprajz határain mindig messze túlterjedő hivatásunkhoz és e nemzetünk egyéniségében és országunk földrajzi helyzetével adott, szervesen fejlődött külpolitikai törvényszerűségekhez. Az 1867-es kiegyezésre alapozott Osztrák,-Magyar Monarchia magyar politikájának vezető személyiségei, pártjai, irányadó közvéleménye - az óriási többségében függetlenségi fölfogású magyaf nép millióit egy elavult, antidemokratikus, nyílt választójog révén kívül rekesztve az alkotmányos élet sáncain -, nagyon is beleélték magukat a kiegyezés• csonka államiságába, sem hitük, sem akaratuk a magyar népi tömegek lelkes odaadása híján s egy elhibázott nemzetiségi politika következtében erejük sem volt a csonka államiság továbbfejlesztésére, az Ausztriával való perszonális uniók kiiküzdésére, az évezredes magyar külpolitikai szempontok pedig - mind a magyar-szerb, mind a magyar-horvát, mind a magyar-lengyel közeledés megmunkálása - belevesztek a monarchia bécsi irányításának kicsinyességeibe, aztán a német-osztrák-magyar szövetség német túlsúlyába. Ez a korszak történelmünknek, sem a belső szabadságra, sem a külső függetlenségre vonatkozó évezredes útmutatásait és törvényszerűségeit nem építette bele eléggé a maga politikájába. Annyit emlegette az osztrák-magyar sorsközösséget s annyira beleélte magát a Deák Ferenc által csak jobb - perszonálunió - híján elfogadott reálunióba Ausztriával, hogy mikor 1918-ban a maga talpára állva kellett volna folytatnia az évezredes önvédelmet nemzeti és állami létéért, a kettős monarchia számára ásott sírba maga is belehanyatlott. Elszokván a független élet zord légkörétől, sem hittel, sem önbizalommal, sem egyéb lelki-testi fölkészültséggel nem győzte a további küzdelmet a lét és nemlét sorsdöntő óráiban. Nemcsak Kossuth Lajosa nem volt, egy nagy vezéri géniusz, hanem Kossuth nagyszerű nemzedéke is hiányzott, sőt a Kossuthot megelőző és őt kitermelt gyönyörű reformkorszak előkészítő' munkálatai is. Főleg pedig hiányzott annak a magyar parasztságnak toldimiklösi ereje, mely ott volt Hunyadi János és Mátyás király legnagyobb csatáiban, mely Bocskait, Bethlen Gábort, Rákóczit, Kossuthot olyan önfeláldozóán kövefte, de amely nem volt ott Mohácsnál és nem volt az őt megillető helyen 1918 összeomlásának megakadályozására és egy új szabadságharc megvívására. . A kisgazdák, földmunkások és polgárok. Kossutb-pártja a visszatérést s a szoros alkalmazkodást sürgeti és munkálja nemzetünk és államunk ezeréves Duna völgyi küldetéséhez, dunai elsőségéhez, de nem az uralom, hanem a kötelességteljesítés terén, ezeréves, senkit sem fenyegető, senkit sem támadó, de országunkat a Duna völgye közepének, Európa szívének, szellemi, politikai, gazdasági, katonai önállóságát, szabad életét mi?i/denkivel szemben, főleg Kelet és Nyugat felé elszántan védelmező, de szigorúan önvédelmi külpolitikájához, a független állami létünket, küldetésünk betöltését, nemzeti szabad életformáinkat főleg Nyugat és Kelet felől fenyegető történelmi erők túlsúlyával szemben pedig az észak-déli irányú, ősien adott kapcsolódás, összefogás hagyományaihoz, északi irányban elsősorban a szomszédos lengyel tetvérnemzettel, dé457
