Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
ti ki szociális önsegély-szerveit; az állam feladata az, hogy biztosítsa ehhez a szabad szervezkedés lehetőségét, s csak a legszükségesebbekre (munkaközvetítés, kollektív szerződések, munkabér-megállapítás, békéltetés) szorítkozva avatkozzék be, pártatlanul, de mégis inkább a munkavállaló, mint gyöngébb fél védelmében. A legfőbb szociális feladat az általános társadalombiztosítás. Ennek megvalósításához a Szociáldemokrata Párt egyidejű terveiben is nagy figyelemre méltatott angol Beveridge-terv31 szolgálhatott tetszetős mintául, bár Bajcsy-Zsi- linszky inkább az olyan kis nemzetek társadalombiztosítási rendszerének tanulmányozását ajánlotta, mint Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Svájc. A művelődéspolitikában, a náci métely kiirtásán túl, évszázados mulasztások és kártételek felszámolása, és a magyarság népi kultúrája értékeihez való visszsakanyarodás szerepelt programjában, a demokratikus országok kultúrája és művelődési viszonyai felőli tájékozódással, a népművelés és az iskolapolitika - részletesen kidolgozni már nem tudott - megreformálásával, a nép műveltségének általános kiterjesztésével, és a valódi tehetségek támogatásával.32 Az általános gazdasági, szociális és művelődési reformprogram keretében tartotta megoldandónak a zsidókérdést, valamiféle „pozitív magyar fajvédelemmel”, amely - a keresztény emberiesség szellemében és a józan ész alapján egyaránt - elutasítja a zsidóság kollektív felelőssé tételét. Követelte az állampolgári jogegyenlőség helyreállítását, amelyen a zsidótörvények rést ütöttek.33 Mint Bajcsy-Zsilinszky programjának és hátterének ez a vázlatos áttekintése is mutatja, nagyon bonyolult problémákat vett sorra, s válaszolt meg igényesen, felelősen - ám korántsem egyértelmű helyességgel, egyes igen fontos vonatkozásokban pedig kifejezetten helytelenül. Nézetei arról, hogy Magyarország az egész Duna-medence szervezésére hivatott, s hogy attól nyugati (germán) és keleti (szláv) befolyást egyaránt távol kell tartani, 1944-es börtöntanulmányai, börtönlevelei tanúsága szerint lényegében változatlanok maradtak, azonban odáig már szeptemberben eljutott, hogy a kisgazda-szociáldemokrata szövetség által meghatározottnak képzelt kibontakozásban a kommunista párttal is számolni kell. A döntő továbblépés október közepi szabadulása után következett, amikor közös cselekvést vállalt a kommunistákkal az ország megmentéséért. Nem a sok tekintetben kritikára szoruló programja, hanem ez a november 2 3-1 letartóztatásához és december 24-i mártírhalálához vezető tette emeli őt igazán nemzeti nagyjaink sorába. JEGYZETEK 1. Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Szerk. VIGH KÁROLY). Bp., 1969. 98., 163., 165., 210—2ii., 213. 1. 2. Bajcsy-Zsilinszky levele Tijdy Zoltánhoz. Bp., 1943. december 20. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZKK) Fond 28/114. 3. Nagyatádi Szabó István pártjának elnevezését Bajcsy-Zsilinszky pontatlanul _ említi 1945-as programjában. - A Független Kisgazdapárt 1930. évi békési programját Vida István közölte: Történelmi Szemle, 1967- 1. sz. 93-99. 1. 4. Ismeretlen levele Bajcsy-IJsilinszkyhez. Bp., 1943. június 31. OSZKJs Fond 28/169. ;. Bajcsy-Zsilinszky szerint a Független Kisgazdapárt 1943. évi programja „az 1848- 1849-es szabadságharc eszmevilágát, függetlenségi szellemét, törhetetlen önkormányzó és önvédő akaratát nem juttatja kifejezésre”. (Idézi PINTÉR ISTVÁN: Magyar kom451