Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
Zámbó 1394—95-ös segesdi mezővárosi piactéri fundus curie-jától nyilván jelentőségében, nagyságában és másban is eltért a királyné 1284-ben említett segesdi curtisa, udvarháza. Ez a királyné olyan rezidenciáját, udvartartását is jelentette, ahova a szolgák, a szolganők sokasága, az udvarnokok, az udvarispán és a bíró is tartozhatott. Közvetlen központja lehetett a királyné 1269-ben és még 1295-ben is említett segesdi magánüzemének, prédiumának. Természetesen ide tartoztak - az irányítás, az ellátás és a szolgáltatás szempontjából - comita- tusba, úgynevezett megyébe szervezett, a segesdi ispán, főispán irányítása alá tartozó különböző (az előzőekben már részletesen tárgyalt!) települések népei. A királynék segesdi curtis-át, a mindenhonnan ideszállított termények, különböző javak begyűjtőhelyeként is számon kell tartanunk! Ugyáriakkor a segesdi XIII. századi királynéi curtison, akár az udvartartás számára szükséges tekintélyesebb palotát (legalábbis erődített udvarházat!) is el lehet képzelnünk! Még jobban a XIV. században, amikor már többnyire a királyi, királynéi udvartartás számára - az ilyen fontosabb rezidenciális helyeken, mint Segesden is - várkastélyok, castellumok, sőt várak is megépülhettek. 2. A segesdi civitas és mezőváros (XII-XV. század) Bár Segesdet - a rendelkezésünkre álló forrásadatok szerint - csupán az 1330-as évektől kezdődően említik civitas-nak is, de az előzőkben bizonyítottuk, hogy a korai városfejlődéshez szükséges feltételek közül az egyik fontos megvolt nála, mégpedig az 1241 táján történő hospestelepítés. A hospesek - főleg a tatárjárás előtti időkben -, de még a XIII. század közepén is, fejlettebb viszonyokkal, kiváltságokkal, ún. rész- vagy teljes immunitas-sal is rendelkezhettek. Az 1330-ban folytatott segesdi határjárásnál megismerhettük - az akkori civitatis Segusdiensis - földjét, illetőleg a szomszédságában lévő településeket. Az oklevél szerint ez a segesdi határ É-on egy kettős földjeinél kezdődött, amelyek egyike Segesd város földjét, a másik Zwb (Szob) földet választotta el és K-re elért a Lapud folyóig (rivulum). Majd dél felé előbb a Lapudtelek helyhez, illetőleg a Baráth (Baráti) nevű földhöz jutott. . . Ny-ra a szántóföldeknél a szentlászlói nemesek, illetőleg Zwb (Szob) földje van ... itt szerepel a Boynyle- se nevű telekhely, valamint Scenta (Szenta) és Zub (Szob) föld határjele ... innen É-ra a Chycho (Csicsó) föld határa, valamint (ettől!) K-re egy Balata feu (fő) nevű tó (stagnum), tovább K-re a Naagieer nevű patakocskáig (rivulum), még ettől K-re a Churgo (Csurgó) faluba (villa) vezető nagy útig. . . tart.217 1365-ben - Dénes fia Miklós mester, a királyné gyűrűs pecsétjének protonótáriu- sa - a Segesddel szomszédos királynéi Zoob nevű birtokot járatja be .. ,218 Szob más királynéi birtokokkal szomszédos... Az Elewelg nevű folyónál (fluvium) lévő földjeiig tart a határ, majd tovább megy egy másik földjeiig . . ., amely Segesd város (civitatis Segusdyensis) felől is látszik. Tovább halad keletre egy földdel körülvett hársfáig, majd a Lapad vízhez ér . .. 1330-ban, illetőleg 1365-ben, két esetben is szerepelt a Segesd civitas megjelölés! Mit is jelenthetett ebben az időben ez a civitas szó? Györffy György szerint219 a XII. század közepéig várat jelentett és csupán a XII. századtól ment át jelentése - a vár mellett kialakult - városra. A segesdi királynéi comitatus- hoz tartozó Aranyas-t 1327-ben „civitas reginalis Aranyas”-nak jelölték. Ebből 43
