Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

tagjai. Ehhez a szervezethez tartozott, illetőleg hasonló közjogi funkciókat töltött be, mint királyi káplán 1250-ben Segesd, már említett plébánosa is.

1397-ben - az udvari kápolnák hivatalát betöltő - rezidenciális királyi káplánok, illetőleg kápolnák intézménye is, biztosan szerepelt. Ekkor az úgynevezett királyi káplánok számát 12 főben jelölték meg.201 Vagyis az 1365-ben már szereplő segesdi plébános, királynéi speciális káplán egyben a királyné rezidenciális, udvari kápolnájának a lelkésze is lehetett.

Hiszen több példa is bizonyítja, hogy a tatárjárás után - a királyok és királynék állandó lakhelyeként szereplő - erősségekben, várakban új királyi kápolnák, ún. rezidenciális egyházak épültek. Ilyen az 1349-ben szereplő budavári, a Kammerhofban lévő királyi és királynéi Szent Márton kápolna, valamint a királyi palota Szent János kápolnája. De ilyen Erzsébet királyné aracsi és a királyi család lippai Szent Lajos kolostora.

Valószínűleg ilyen lehetett a királyok, királynék segesdi erődített központjában meglévő XI11-XIV. századi rezidenciális magánkápolna is.202

Az úgynevezett rezidenciális királyi, királynéi kápolna topográfiai és egyéb kapcsolatait az exemptus, az eredetileg ugyancsak királyi alapítású (majd szerintünk a civitas, a város plébániaegyházává váló!) Szent Mihály plébániaegyházzal egy külön tanulmányban kívánjuk tárgyalni.203

TV. Forrásadatok Segesd Xl-XV. századi topográfiájához

i. Curia, castellum és vár Segesden (Xl-XV. század)

Segesddel kapcsolatban - már régészeti kutatásaink előtt is - gyakran felmerültek azok a kérdések, hogy a fontos római - és középkori hadiút - csomópont mellett, annak őrzésére létezett-e már az Árpád-korban valamilyen erődítmény, vár? Ha a római előzményeket nézzük, akkor a közéli Felső-Bogáton római villa került elő. A mai Felső-Segesden lévő hármas dombon - az előkerült római téglák alapján - gondolhatunk egy római építményre, talán erődítményre.20/1 Arra a kérdésre, hogy ezek valamilyen formában vagy állapotban, egyáltalán romként is fennmaradtak volna a X-XI. századig, egyelőre még nem tudunk válaszolni!

Az bizonyosnak látszik, hogy Bogát vezér egyik udvarhelye - már a X. század első felében «• a római telep (villa) közelébe települt.203 Ügy tűnik, hogy a XI-XIV. századi segesdi királyi, királynéi központok ettől nyugatabbra, inkább fenn a hármas dombon lehettek!

Ha először a forrásadatokat nézzük, akkor a XIII. század első feléből, 1241-ből vannak közvetlen adatok a hercegi, illetőleg a királyi szálláshelyre. Hiszen a súlyosan sebesült Kálmán herceg itt, a segesdi központban pihent meg - Kristó Gyula szerint, akár több hétig is.206

Ugyanakkor tanulmányunk elején részletesen tárgyaltuk, hogy a XIII- XIV. században a királyi család milyen gyakran (IV. Béla főképpen télen!) felkereste a segesdi udvarházát, birtokközpontját. Amikor ezt a gyakori XIII-XIV. századi, viszonylagosai hosszadalmas időzést a forrásokkal bizonyítottuk, egyben az itteni udvartartásuk is bizonyítottá vált! Valamint felmerülhetett a mindehhez elengedhetetlenül szükséges, jól védhető királyi, királynéi lak, curia vagy kas40