Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Bősze Sándor: Somogy megye egyesületei a dualizmus korszakában

nyegében hasonlóan fogalmazott Páskándy János15 és Csizmadia Andor is.16 A mai közkézen forgó kézikönyvek, pl. az Űj Magyar Lexikon és a Magyar Értelmező Kéziszótár is ezeket az ismérveket emelte ki, 1936-ban Dobrovics Sándor pedig - egyik kutatója szerint17 - kizárásos eljárást használva, leszűkítette az egyesületek fogalmának a körét.

Minden társadalom az állam osztálytartalmától függetlenül rendezi a szervezetekhez, társaságokhoz, egyesületekhez való viszonyát, hisz e testületek akár szembe is helyezkedhetnek az adott államhatalommal, illetőleg »z általa képviselt érdekekkel.18 Kínálkozik a módszer, hogy a jogszabályokat segítségül hívjuk és a jogi értelmezést alapul véve határozzuk meg az egyesületet. Az egyesülési és gyülekezési jog átfogó szabályozása éppúgy nem történt meg, mint az egyletek körének a megfogalmazása sem. A legszélesebb körű jogszabály az 1508/ 1875. BM sz. körrendelet volt, amely az egyesületek alakításával kapcsolatos tennivalókat rögzítette, szűkítve az alapítható egyesülettípusok körét. A nemzetiségek csak irodalmi és közművelődési egyleteket szervezhettek, a politikai és munkásegyletek pedig nem hozhattak létre fiókokat.13

Üj egyesületek alakulásakor megfogalmazzák a szervezet alapszabályát, amely elsősorban leszögezi a tagok által követni kívánt közös célt, amely lehet gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, szakmai, tudományos stb. A megvalósítandó célok közt szereplő gazdasági célkitűzések azonban nem voltak azonosak a kifejezetten gazdasági-termelői tevékenységgel. A Somogyvármegyoi Gazdasági Egyesület a megve mezőgazdaságának fejlesztését tekintette feladatának. Ebbe belefért a kiállítások szervezésétől, a szántóversenyek népszerűsítésétől az új szarvasmarhafajták terjesztésének szándékáig sok minden. A Fo- nyód-Sándortelepi Fürdőegyesület - mint a többi fürdőegyesület - is komoly erőfeszítéseket tett a település fejlesztéséért. Az egyesületek - több esetben - kiemelkedő gazdasági tevékenységet is folytattak, de ez elsősorban nem a termeléssel függött össze. Az egyesületi céloknál maradva: politikai tevékenységet illetően voltak kimondottan politikai egyesületek. A Kaposvári Általános Munkásegylet (ami a gyakorlatban egyesületként nyilvántartott „párt” volt), a Somogy megyei Demokratakor, Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör, Kaposvári Választókerület Szociáldemokrata Köre, Kaposvári Antiszemita Egylet, Szigetvári Általános Munkásegylet vagy Csurgói Deák-kör, és voltak az alapszabályuktól eltérően politizáló egyesületek, mint számos kaposvári, szigetvári, tahi stb. munkás szakegylet. Az egyesületek nagy része azonban nem tartotta feladatának, s nem is volt abban a helyzetben, hogy politikával foglalkozzon.

Ha az egyesületi alapszabályokat megnézzük, joggal vetődik fel a kérdés, hogy az abban megfogalmazott célok és feladatok tükrözik-e mindig a közösség érdekeit? Nem feltétlenül. Az alapszabályt zsinórmértékül véve ugyanezek szükségszerűen azonosak, ami azonban más érdeklehetőségeket tekintve már korántsem egyértelmű, mert például a Balatonszemesi Fürdőegyesület díszelnökének gr. Hunyady Józsefnek és az egyesület rendes tagjaként nyilvántartott helyi iparosak érdekei ákkor találkoztak, mikor az üdülőhely fejlesztésével járó gazdasági, kulturális és egyéb előnyös következményeiről volt szó. Ettől függetlenül az egyesületek törekedtek arra, hogy a közös érdekeket hangsúlyozva legyen testületüknek kifelé valamilyen érdekvédelmi jellege. Az egyesületek elnökei és ügyészei (jogászai) látták el ezeket a feladatokat is.

404