Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Bősze Sándor: Somogy megye egyesületei a dualizmus korszakában

kapcsolatát, mert minden korszaknak megvolt a rá jellemző egyesülettípusa. A különböző ütemben alakuló egyesülések mennyiségi változásai segítenek hozzá, hogy a kronológiai szakaszokat meghúzhassuk. Somogy térképét elővéve megrajzolhatjuk a megye egyesülethálózatát, ami láthatóvá teszi a megye egyesületellátottságát. Ha sikerül a tagok lakhelyét is feltüntetni, akkor a vonzáskörzetek is megállapíthatnak. A térképet használva célszerű a közigazgatási, elsősorban a járások határai között gondolkodni. így lemérhető, milyen mértékben mozogtak a mesterséges határok között. Mivel a megye járásainak határai még a vizsgált korszakban is - és utána is — gyakran változtak, az egységesség és a további kutatások miatt, az 1949-es állapotokat vesszük állandónak.

A vonzásköröket két aspektusból figyeljük - földrajzi: megyei, járási szintű, és az egyes községek közti kapcsolatokat; valamint az egyesületek, egyesülettípusok közti viszonyt szükséges megnézni. Az 1890-es évektől országosan erőteljessé vált munkás szak- és segélyező egyletszerveződés Somogyot sem hagyta ki. A megyében alakult 22 munkásegyesület nemcsak egymással, hanem az országban működő szervezetekkel is igyekezett kapcsolatot kiépíteni.3 Az agráriusok is eredményesen tevékenykedtek a Magyar Gazdaszövetség segítségével. A megyében megalakult 42 gazdakör nagy része az ő szervező munkájuk nyomán jött létre a 36 hitelszövetkezettel és 7 olvasókörrel egyetemben.4 További példaképp említhetők a tanítóegyesületek is. Jelentős szerepüket járási és megyei szövetségekben töltötték be megyénkben.

Nem lehet megfeledkezni az egyesületek tisztikarának és tagságának a rétegvizsgálatáról sem. Itt is bizonyos mértékben túl kell tekintenünk a megyehatáron, mert például a Magyar Gazdaszövetség vezetőségében, az egyik alel- nökön - a mosdósi őrgróf Pallavicini Edén - kívül még 6 somogyi nagybirtokos ült.5 Eltérőek a megyei és a járási egyesület vezető testületéi. A megyei szintűek a megyei, a járási szintűek pedig a járási elitet foglalták magukban. További kérdés: kik vettek részt egy egyesület munkájában egy településen belül: hány százalékát képviselte a lakosságnak? Egy-egy réteg milyen egyesülettípushan tevékenykedett? Természetesen ezek országos és helytörténeti hátterét is szükséges vizsgálni. Csak ezek után elemezhetjük ki a Somogy megyei egyesületek jelentőségét. Ha a felvázolt módszer helyesnek bizonyul és következtetéseink helytállóak lesznek, akkor a kört tovább kell bővíteni a Dél-Dunántúlra, sőt azon túlra is, hisz - a megyék a sók hasonlóság mellett - számos eltérő vonással rendelkeznek.

Az 1867 után kibontakozó egyesületi mozgalom nem állt minden előzmény nélkül Somogy megyében sem. Már a reformkorban megkezdődött szervezésük. Az 1849-1867 közötti években is több egyesület kezdte meg, illetve újította fel működését, igaz, jelentős korlátok között, pl. Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület, a Kaposvári Casino, a Szigetvári Casino Egyesület,6 a so- mogyszili Társaskör vagy a Kaposvári Dalárda.7 A kezdemények ellenére a nagymérvű egyesületalakulások kora hazánkban: a kiegyezést követő évtizedek voltak. Az új jelenség, a mennyiségi növekedés természetesen megkövetelte szabályozásukat. Ez részben még meg is történt, de az átfogó jogszabály mindvégig hiányzott. Az egyesület fogalom meghatározása is elmaradt. Utólag definiálni nem könnyű feladat, mert e kategória tartalma sokat változott. Másképp értelmezték a 19. század utolsó harmadában, és a ma embere is másképp próbálja behatárolni, mindkét esetben több-kevesebb következetlenséggel. Bonyolítja a

402