Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
A SEGESDI KIRÁLYNÉI ISPÁNSÁG TÖRTÉNETÉRÖL (XI-XV. SZÁZAD) Forrástanulmány MAGYAR KÁLMÁN Bevezetés A magyarországi történet- és régészettudomány nyomasztó adóssága a legfontosabb államalapításkori, Árpád-kori központok forrásainak feltárása, illetőleg kutatása. Az országos, nagy kitekintéssel készült tanulmányok, összegzések csupán részlegesen érintik, vagy „summázottan” kezelik például a segesdi királynéi ispánság történetét, illetőleg kutatási és forrásproblémáit. A Somogy megye történeti földrajzával foglalkozó XVIII-XIX. századi kutatások mellett, Csánki Dezső,1 illetőleg a megye középkori történetének egészét jeles válogatásokban közreadók kísérelték meg a „segesdi speciális királynéi ispánság” történeti szerepének értékelését, (i. ábra) A mai napig hiányzik azonban a segesdi királynéi központnak, illetőleg székhelynek a teljes forrásfeltárása, valamint vélhető kialakulásának, szervezetének a bemutatása. Ugyanakkor feladatként maradt vissza az egymásnak szinte mindenben ellentmondó, elsősorban történeti találgatások számbavétele, feloldása, a lehetséges „valóság-kép” megragadása. Nehezíti a történész, a feltáró régész helyzetét az is, hogy - a Segesdet érintő tanulmányokban - helyenként az ispánságról, az uradalomról, prédiumról vagy egyházairól, ferences kolostoráról, várkastélyáról, váráról közölnek (gyakran kevésbé lényegesnek tűnő) adatokat. Ezek a megállapítások sajnos, a másik fontos ispánsági központ, Somogyvár feldolgozására, értékelésére is érvényesek.2 Éppen ezért a segesdi királynéi központ esetében a régészeti kutatások ismertetése előtt először szeretnénk a jelenleg ismert teljes forrásanyagot számba venni és sorozatosan közreadni. Ugyanakkor szükségesnek látszik a történeti-topográfiai anyag teljes meghatározásához a segesdi központhoz tartozó, kiterjedt területen fekvő összes objektum: vár, település, egyház, temető azonosítását, egy belátható rövidebb időn belül, szinte egyidőben elvégezni. Jelen munkánk során a honfoglalás, az állam- és egyházszervezés korának bemutatásától, valamint a föld- és vízrajzi adottságok, a táji környezet, az idevezető utak, csomópontok részletes tárgyalásától eltekintünk. Viszont már több tanulmányban3 utaltunk a Segesd környékén is először megtelepülő honfoglaló Bogát és Bő népekre. 3
