Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
szaadja.171 A visszaszármazott birtokok között már nem szerepelt Lábad, amelyet 1395-ben a Prodaviczi Mikes bán szerzett meg. Valamint Atád, Szabás és Ötvös sem, amely a Batthyanyak ősének, Kővágóőrsi Györgynek a kezébe ment át.172 Ezután a segesdi királynéi uradalom maradék birtoka - egy évre Losonci István özvegyéé. 1401-ben pedig - az eddig zálogonkívüli - Feyrkw vár cum opidis Kew- resheg ac aliis villis, prediis, sessionibus et ceteris cunctis... opidum Kalman- chehy cum villis Chokna (Laad) utraque Labad ac ceteris cunctis villis et tenu- tis ad idem opidum spectantibus... a három Marcali testvér kezébe kerül.173 1404-ben Zsigmond - a Scharfeneki Frigyesnek 8020 aranyforintért elzálogosított - Tátika várat Keszthely várossal együtt már a Marcaliaktól veszi vissza. (Mivel Scharfenéki Frigyes nekik adta zálogba tovább!) A király helyette ugyanezen összegért Segösdöt és tartozékait adta nekik.17'1 Tizenhárom év múltán, 1417- ben Marcali II. Miklós véglegesen megkapja - az akkorra jócskán összezsugorodott - segesdi uradalmat: Segesdet, Gesztenyét, Bolhást, Barcsot, Belcsöt és Aranyost (vámokkal és réveikkel). Az 1427-es felsorolás már Udvarnok, Gesztenye, Bolhás, Aranyos, Barcs, Beleső és valamelyik Kér részeit említi Segösd felével.175 1455-ben Segesd város tartozékai még tovább fogytak. A város részei közül ajándékozta el Marcali János Farkasfalvát.176 1476-1490-94 között a Marcaliakkal rokonságba kerülő, velük örökösödési szerződést kötő Báthori család már - a Babócsa váruradalomhoz tartozó - teljesen átszervezett segesdi részuradalmat kapja örökül.177 III. Segesd egyházi szervezetei (XI-XV. század)m i. A segesdi főesperességről (XI-XVI. század) Sajnos, de terjedelmi okokból éppen az egyházi rész e tanulmánybeli teljes közlésétől kell elsősorban eltekintenünk. Csupán röviden annyit jegyzünk meg - a segesdi főesperességgel kapcsolatban -, hogy kialakulását tekintve a korai, XI. század eleji létrejöttével kell számolnunk.179 Régészeti kutatásunk előtt Györffy György feltette azt a kérdést, „hogy az olyan vár nélkül feltűnő esperességi központok, mint Somogybán Segesd ... a Géza fejedelemsége alatt létesített várak hálózatához sorolandók-e?”180 Azóta 1981-től folyik Segesd régészeti kutatása és a mai plébániaegyháztól É-ra megtaláltuk az Árpád-kori földvár maradványait is.181 (10. ábra, 1., 4. kép) A XII. századtól ezek a főesperesi székhelyek, köztük Segesd is elveszítik egyházi igazgatási jelentőségüket. Neveik inkább csak a körzetek megjelölésére szolgálnak. Ez időtől kezdve a segesdi főesperes is - Segesd helyett - Veszprémben székel. A segesdi főesperesre általunk ismert első adat 1277-ben éppen Simon mester segesdi főesperes veszprémi curiájáról tudósít.182 A XIV-XV. századi forrásokból világosan az derül ki, hogy a segesdi főesperességi címet (amióta a forrásokban szerepelt!) a veszprémi káptalan, különböző más rangot, vagy címet viselő tagjai birtokolták. A főesperesi címet viselő kanonokok székhelye leggyakrabban Veszprémben, de néhány esetben Óbudán vagy másutt is lehetett. A forrásokban szereplő segesdi főesperesek - több 35
