Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
zetül Noszlopyt cs-apatával Székesfehérvárra hívta, mivel a nyersanyag és a mesteremberek nagy száma miatt a város alkalmas a katonák felszerelésére.98 A tapolcai járás lakossága is szeretettel fogadta az átkelt sereget. Bala- tonfüreden igyekeztek kényelmessé tenni a szállást és mielőtt az élelmezési tiszt megjött volna, Varga Lajos főszolgabíró 2 ökröt levágatott és a katonák kenyér- ellátásáról is gondoskodott.99 Hamvassynak Székesfehérvárról írt levelére Nosz- lopy válaszában beszámolt csapata helyzetéről: „Hogy hová fordulok a 3000 fő- bül álló seregemmel, azt biztosan még nem tudom, mivel Ivánkovics Vas megyei k.biztos úr szeretné, ha Vasba, az ottani újoncok kiállítása végett felrindulnék, de mivel seregem egy része igen ruhátlan s csak dsidás fegyverrel van ellátva 1300, kivel valóban szeretnék egy oly városba menni, hol felszerelhetném... igen meglehet Veszprémbe, s onnand Fehérvárra menendek a Fehér megyei újoncok beszedése végett.”m Augusztus 11-ére Noszlopy a Zala megye bizottmányi ülését Balatonfü- redre összehívta, ahol a harc érdekében további erőfeszítéseket kívánt a megye lakóitól. Az alárendeltségébe tartozó megyék alispánjait már egy nappal korábban, augusztus 10-én Balatonfüredre rendelte, ahol ismertette további terveit és a harchoz szükséges anyagi segítséget és további újonclétszámot kért.101 Balatonfüredre szállították a Szemesen elrejtett és a zalai honvédek után szállított lőszermennyiséget is. „Balatonfüreden idézésünk egyik eredménydús sikerének mondhatni az itt kiadott kormánybiztosi rendelet következtében Fejér és Tolna megyéből - a körülmények miatt eddig elmaradt, de megérkezésünk hírére tömegestől kiállott újoncok megérkezését —, kik Kenese felől a Kisfaludy gőzösön a távolról hallatszott nemzeti dalok harsogása közt a Balaton hullámain lebegvén és dalaikat a kies zalai bércek visszhangozván kimondhatlan szép látványt mutattak. . . . Szép, erőteljes ifjúságból állván, zászlóaljunk valódi nyereménye és dísze lön. Örömünk telt bennük - erőnk gyarapult, mert számuk 900-ra rúgott” - írta visszaemlékezésében Noszlopy Antal.102 Balatonfüreden kapta kézhez Noszlopy Klapka tábornok Győrből, augusztus 9-én kelt mindkét levelét. Az elsőt Klapka a nap kezdetén írta és Füredre címezte. Ebben a Mednyánszky Sándor őrnagy (18x6-1875) seregéhez való csatlakozást tanácsolta, akivel azután közösen Fehérvár irányában támadna. A parancsot Noszlopy mindenkor a komáromi várparancsnoktól kapná. A felsze- reletlen és kiképzetlen újoncait Noszlopy küldje Komáromba, rendelkezett Klapka.109 A második ugyancsak augusztus 9-én, a későbbi napszakban keltezett levél meghatározó jelentőségű lett a somogyiak és Noszlopy életében is. A levélből - mely először itt kerül bemutatásra - Noszlopyék a következőket ismerhették meg Balatonfüreden: „E perczben vett becses soraiból értesültem kormánybiztos úr azon szándékáról, miszerint hadi munkálatait ezentúl is önállólag folytatni kívánja. Ez ellen legkevesebb észrevételem sincs, de nem is lehet. Azonban szeretett hazánkat jelen állásában csak az öszvesi- tett erő s az egyetértés mentheti meg. S így a kormánytól vett azon megbízás folytán, mely szerint az egész Felső-magyarországi hadseregek fővezérévé ki neveztetvén, tudtára adom Önnek, miszerint kívánatos lenne, ha kormánybiztos úr seregével magát azon időre, míg azt a körülmények igénylik, mint vezér magát parancsnokságom alá rendelné, ha ezt hazafiúi bizalommal teendi, kész vagyok minden hitelhető módon, mint élelmezését, s felszerelését, mint pedig más szükségeit is fedezni, de különben ezt tenni nem vagyok képes, mert Felső- Magyarországot fentartani legszentebb feladatom, s így valamint a rendelkezésem alá eső 529
