Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
nők hanyagsága miatt a rendelkezést nem hajtották végre.45 - „Oly lelkes nép élén, mely eddig csak győzni tudott, csak gyáva parancsnok veszthete csatát” - emlékezett vissza Noszlopy Antal.46 A támadás napján Noszlopy Nagyatádon tartózkodott. - „A fiatal tisztikar vidor volt - népdalokkal fűszerezd estebédét az urasági kastélyban. - Csak minket epeszlett titkos aggály. Nem csoda! - győzelemhez vala szokva kedélyünk.” - emlékezett vissza Noszlopy Antal.47 A Nagyatádon összpontosított erőt Noszlopy kormánybiztos július 23-án Kaposvárra vonta vissza. - „En jelenleg egész erőmmel Kaposvárott vagyok s várom az ellenség mozdulatát. Ha egy részével, vagy egész erejével is Kapósnak jönne, itt megütközöm” - írta Csertánnak Noszlopy. Majd beszámolt a népfelkelés meghirdetéséről és annak eredményéről. „Roppant népfelkelést csináltam Kapos körül, s úgy vagyok elhelyezve, hogy az ellenség nem jöhet úgy be, hogy háta mögött népfelkelést ne hagyna. Aki ismeri Kapósnak hegyes, erdős és a bevezető utakkal szomszédos fekvését az tisztárt látja a lehetőséget.”48 Testvérének visszaemlékezése szerint a Cseberki pusztán tartott népgyűlésen „... szavaim bármim igyekszenek a haldokló reményekbe életet önteni - kitűnt a sorsfordulat komolysága. - A több ezernyi hallgatóim arcáról a lehangoltság kifejezése olvasható volt.49 Noszlopy terve ekkor egy vesztes csata, vagy az ellenséges túlerő esetén a Somogyból való kivonulás Tolnán keresztül, a Dunáig volt. - Szerinte a császáriak célja elsőként a Dráva völgyében Szigetvár érintésével a pécsi helyőrséggel való egyesülés, illetve a Jellasicsnak való segítés volt. - Másodszor elképzelhető célja lehet Szigetvárig levonulva a pécsi császári erővel Kapóst két oldalról megtámadni. A túlzott optimista hangulatát Noszlopynak a második variáció adta, mely szerint délről „Kapos páratlan védelmű helyzettel van a természetiül ellátva, majdnem hiszem, hogy mindkét oldaliul megverhetem.’™ A pécsi császáriak nyugtalanítására július 21-én Csapó Vilmos ezredest felkérte, hogy pár száz katonával tartsa sakkban őket és a dunai átkelést ezzel biztosítsa. Csertánnak írott levelében Noszlopy azt tanácsolta, hogy egyelőre maradjon Tihanyban. Csertántól ekkor pénzt kért, valamint szuronyos fegyvereket. Továbbá azt, hogyha Szegedre elvonulnak, úgy arról értesítse. Ha Szegeden lesz „ .. . sorsomrul tegyen jelentést és ha lehet eszközöljön segítséget mely ne ígéretből, vagy reménységből álljon, mellyel már annyiszor elaltatának - jelentse ki, hogy a lehetőségig mindent megpróbálok, - de ha még is veszteni fogok a népet, melyet a kormány iszámolatlan hagyott annyiszor, felhasználni nem le- hetend többé - most nyilatkozzék, hogy utoljára élethalálra még egyszer próbálkozik.”31 Csertántól Noszlopy Csontos kapitány csatlakozását is várta, mivel „ ... minden kis erőre nagy szükségem vagyon..Csertán ugyanakkor felhívta Noszlopy figyelmét Radakovics Miklós egységére. Ha nem osztaná be Noszlopy saját katonái közé, úgy kéri, hogy az „ellenség túlnyomó ereje által a magyar sereghezi csatlakozása el ne zárassék.” Csontos zalai egysége július 23-án Keszthelyről a Kisfaludy gőzösön Szántódra érkezett. A Vasi védcsapat pedig Noszlopy László százados parancsnoksága alatt július 24-én Badacsonyban behajózott és Szántódra ment, ahol beszállásolt. Arról is értesítették Noszlopyt, hogy Iharosberény felé 2000 császári katona 9 ágyúval megkezdte az előrenyomulását, valamint Burits altábornagy három zászlóaljjal Nagykanizsán július 23-án beszállásolt.52 Rövidesen 320
