Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)

23­2}. ÖSZÖD. 2. Faluszcmes 233, Szárszó 397: isk. van 35 tanulóval. 3. 1816. júl. 2. 4. 223. 5. Paál András, Szárszó; Visolyi Gábor lévita. 6. Losonc. 7. Kereki. 8. 1815. 9. 10. a) +. b) -. c) -. d) -. e) -. f) 11. 12. a) 8, Szárszón 21. b) 10, Szárszón 14. c) 18, Szárszón: 35. 13. 14. A 30 forint váltócéduláért vett iskolaház igen rossz. 24. 24. SÁGVÁR. 2. Nyim 124, Nyimben oskola van. 3. 1816. jún. 27. 4. 695. 5. Szundi Jó­zsef, Nyim: Szilvási Mihály. 6. Pápa. 7. Csór. 8. 1814. 9. —. 10. a) +. b) -(-. c) -J-. d) -f-. e) -f-. f) Geográfia. 11. Debreceni útmutatás. Heidelbergi káté, Komáromi ABC, Snell erkölcsi meséi, Láczai: Kis katekizmus, Tóth Ferenc: Agenda. 12. a) 41, Nyim: 8. b) 31, Nyim 3, c) 72, Nyim ti. 13. Járnak egész esztendőben, nyáron kevesen. 14. Az oskola már reparátiót kíván, a classis szűk, építeni szándékoznak. 25­25. SOM. 2. Darány-csárda. 3. 1816. jún. 20. 4. 47;. Orbán György. 6. Marosvásárhely, Patak. 7. -. 8. 1808. 9. -. 10. a) b) -f-. c) +. d) -f-. e) +. f) -. 11. Hübner J.: Kis história, Kis katekizmus, Heidelbergi káté, A reformáció históriája, Losonczi: Hármas Kis Tükör. 12. a) 25, b) 22, c) 47. 13. A gyerekek feljárnak reggeli könyörgésekre, így va­gyon „dellyest” is. 14. Az iskola elég tágas a gyermekek számára. „Tsak az a baj, hogy vakhelyen van, szél sem járhatja.” 26. 26. SZOLAD. 2. -. 3. 1816. júl. t. 4. 480. 5. Győri Mihály. 6. Nagyszékely. 7. -. 8. 1812. 9. -. 10. a) b) c) -J-. d) -f-. e) +. f) Magyarország históriája. 11. Hübner: História, Losonczi: Hármas Kis Tükör. 12. a) 19. b) 21. c) 40. 13. Csak télen. 14. Iskola épülete nem a legjobb. 27. 27. TENGŐD. 2. 3. 1816. máj. 18. 4. 785. 5. Deli József. 6. Pápa. 7. -. 8. 1812. 9. 10. a) -j-. b) -(-. c) +. d) e) +. f) Globológia, Geográfia, Magyarország statisztikája, ti. Raff: Tcrtmészethistória, Hübner, Heidelbergi káté, Debreceni útmutatás, Osterwald Kis História. 12. a) 58. b) 54. c) 112. 13. Télen és nyáron is járnak. 14. „Oskola épülete rész-szerint ujjíttatott, a classis szűk, ;o-6o gyerekre elégséges.” 28. 28. TÚR. 2. Visz. 3. 1816. júl. 2. 4. 397. 3. Vatai Péter. 6. Debrecen. 7. Som, Nyim, Bá- bony. 8. 1814. 9. (harangozó). 10. a) -. b) c) -. d) -)-. e) f) -. 11. Hübner: Kis káté. 12. a) 22. b) 8. c) 30. 13. „Vannak, akik aratásig és szüretig feljárnak, de sokan csak ősztől fogva tavaszig.” 14. „Meglehetős és tágas.” A Külső-somogyi Egyházmegyében 28 egyházközségben tartottak látogatást "A gyüle­kezetek összlétszáma 12842 volt. 35 tanító működött az egyházmegyében, elébük 1789 gyer­mek járt az iskolába, egy tanítóra jutván 51,11 iskolás fiú, illetve 366,91 lélek. A tanítók nagyrészt Pápán végeztek, de tanultak Patakon és Losoncon is. Külön oktatás folyt a magyar és a német gyülekezetekben. (Gyönk, Kapoly, Ma­gyarszékely, Mocsolád). Feltűnő volt az a jelentés, hogy Gyünkön „a német mestereknek a tehetetlensége miatt a gyermekek előmenetele csekély volt és a magyar iskoláknál hátrá­nyosabb helyzetük volt.” Eredményként, rögzítették azonban a jegyzőkönyvbe, hogy még a legszegényebb szülék sem nevelik gyermekeiket iskolábajárás nélkül, még az árva gyer­mekeket is iskolába küldik a keresztatyák. Az iskolába járás tekintetében ugyanaz a gyakorlat dívott, mint a többi egyházme­gyében: „Nyáron oskolát tartani nem lehet!” Csak télen járnak iskolába a gyermekek, a Í73

Next

/
Thumbnails
Contents