Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
58. VISZLÓ. i. -. 3. 1817. jún. 16. 4. 635. 5. Bottka András. 6. Debrecen. 7. Decs, Csanád, Kölked, Pacsér. 8. 1812. 9. 10. a) -f-. b) +. c) +. d) +. e) +. f) n. Göböl Gáspár: Kis katekizmus. 12. a) 24. b) 23. c) 47. 13. Nyáron kevesen, télen többen járnak a sok robotás munka miatt. 14. Jó karban, tágas. 58. 5959. ZALÁTA. 2. -. 3. 1817. jún. ír. 4. -. 5. Lelkész tanít. 6-9. -. 10. a), b), c), d), e), £) -. ii. -. 12. a), b), c), d) -. 13. 14. Iskolaház nem lévén, nyáron az udvaron tanulnak a lelkész házban. A Felső-baranyai Egyházmegye 59 gyülekezetében a lélekszám 22 907 volt. Bennük 38-ban volt tanító, huszonegyben nem, ahol is a lelkészek tanították az iskolásokat. 1746 volt az iskolába járó gyermekek száma, egy tanítóra (tanítót helyettesítő lelkészre) jutván 29,59 tanuló, illetve 388,25 lélek. Az öt alaptárgyon kívül már többhelyütt tanítottak földrajzot (Nagypeterd, Bogdása, Siklós), természethistóriát (Büdösfa, Hirics, Nagypeterd), s magyar történelmet (Dencsháza, Rád stb.) Az egyházmegyének 20 iskolájában használták Göböl Gáspár, Hübner János, Osterwald, Losonczi Hányoki István és Tóth Ferenc tankönyveit. Egész esztendőben csupán csak 7 iskolába jártak folyamatosan (Csarnóta, Katádfa, Nagyharsány, Okorág, Maty, Sósvertike és Sellye). Többnyire csak télen jártak, akkor is a kisebbek, akiknek nem volt szükség odahaza a munkájukra. A jelentésírók mindenütt a szülők felelősségét marasztalták el, akik „baromi tudatlanságban nevelik gyermekeiket” (Vajsz- ló). Nemcsak a libák, a kecskék és a kender őrzése tartotta távol a gyermekeket az iskolától, de — sokhelyütt - a ruházat „híja”, a nagy szükség és a kenyér hiánya is akadályozta az iskolába járást (Büdösfa, Belvárd, Garé). A szülőket a presbitériumok sokszor megintették és figyelmeztették az iskolába járatás fontosságra, azonban a megintés után sem volt foganatja a rendelkezésnek. Iskolaház nem volt több egyházközségben, ahol is a prédikátorok a szobáikban tanították a gyermekeket (Csehi, Garé, Kórós, Rád, Sellye, Zaláta). Néhány faluban jó állapotban voltak az iskolák (Sósvertike, Turony, Viszló, Szenterzsébet). Néhány egyházközségben azonban „romlott”, „szegényes”, „leszakadtetejű”, „setét” iskolák voltak találhatók (Mecske, Nagyharsány, Godisa, Harkány, Magyarpeterd, Siklós, Dráva- palkonya). Nyáron - iskolák hiányában - a parókia udvarán tanultak a gyermekek (pl.: Zalátán). Új iskolák építésébe kezdtek néhány egyházközségben (Drávafok, Bisse, Haraszti, Nagyfalu, Besence). Az egyházmegye tanítóinak nagy része Pápán, Debrecenben, Patakon, Kecskeméten, Losoncon és Csurgón tanult. 3. A Külső-somogyi Egyházmegye 1. 1. ÁDÁND. 2. -. 3. 1816. jún. 26. 4. 424. 5. Bándi István. 6. Pápa. 7. Magyarszékely. 8. 1815. 9. -. 10. a) +. b) +. c) -(-. d) e) -f-. f) Magyarország statisztikai és geográfiai ismeretek. 11. -. 12. a) 25. b) 19. c) 44. 13. A gyerekek csak télen járnak iskolába, a szülők által sokfelé való „vonattatások” miatt. 14. „Az oskola szűk is, de „alacsony”, nedves fekvése, setét volta miatt mind a tanítóknak, mind a tanulóknak ártalmas, veszedelmes.” 2. 2. BÁBONY. 2. Megyer 213, Tab 58, Torvaj 10. 3. 1816. jún. 5. 4. 233. 5. Ross Pál, III. 1- től Dálnoki István. 6. Losonc és Pápa. 7. Dég, Mezőkomárom, Mór, Némedi. 8. 1816. 9. -. 10. a) -f-. b) -j-. c) -f-. d) -f-. e) -(-. f) -. 11. Az énekeskönyvből a nagy drágaság és szegénység miatt csak kettő van. 12. a) 12. b) 11. c) 23. 13. Csak télen járnak, „mivel a szülők még az examen ideje előtt kiveszik őket”. 14. „Az oskolának sem zárja nints, sem ablakja nem jó, azonban tsorgat is a fedele.” A szülők, ha minden gyermeket feladnak, akkor az iskola „edgy kevéssé szoros lesz”. 269
