Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)

Sorszám Az iskola székhelye Az iskolaköteles tanulók száma A ténylegesen iskolába járók száma % i. Nemesvid I 12 35 31.25 2. Tapsony 55 I5 27.27 3­Szob 8 3 37.50 4­Mesztegnyő 28 IO 35.71 5­Gadány 20 8 40,00 6. Marcali 76 33 43,42 7­Nagygomba 30 IO 33.33 8. Kisgomba 20 0 0,00 9­Kisbize 40 30 75,00 IO. Buzsák 75 5 6,66 II. Kéthely 90 40 44.44 I 2. Balatonújlak 40 25 62,50 15. Vörs 97 24 24.74 I4. Balatonberény 105 9 8,57 15­B.szentgyörgy 73 7 9.58 16. Hollád 56 5 8,92 17­Sámson 30 15 50,00 Összesen: 955 274 28,69 A táblázat szerint még a II. Ratio educationis utáni évtizedben is csak 28,69%-os volt a római katolikus népiskolák látogatási aránya, mindössze csak 6,29%-kai felülmúlva az I. Ratio educationis ideje kori népiskola arányait a me­gyében (22,40%). Az iskolaépületekre tekintvén a látogatások - a segesdi esperes! kerüle­ten kívül is - már csaknem mindenütt találtak iskolát az anyaegyházakban: Ollár és Gyékényes kivételével. A tömés és fonásfalú, szalmatetőzetű faépületek azon­ban többnyire igen rossz állapotban voltak. Kurbély 30-30 ilyen ruinózus álla­potban levő iskolát talált Somogybán és Zalában. A filiákban jóval rosszabb ál­lapotok uralkodtak, hiszen 30-40%-ukban nem is volt iskola, de tanító sem. A szegényes filiális iskolák sorából szinte kivételként emelkedtek ki Somogybán a szorosadi és az egresi iskolák. De szegényes volt a gálosfai iskola tömósfala is, amely szinte „more patrio” tömésfalú volt és náddal befedett. Mindössze két iskola volt a megyében - írta az egyházlátogatási doku­mentumokra támaszkodó Hermann -, amelyekről a jegyzőkönyv dícsétrően nyi­latkozott. Az egyik a szili volt, melyet a Hunyadiak építettek („honorificentissi­ma”), a másikat pedig Széchényi Ferenc gróf Marcaliban („eximia”).6 Minta­szerű lehetett a Festetics György alkotta keszthelyi, de a káptalan emeltette siófoki iskola is, amelyet ,,insignis”-ként említett a jegyzőkönyv. Az iskolaépületekben nem voltak mindenütt tantermek. A viziták So­mogybán 6-7, Zalában 5—6, Veszprémben pedig csak 2-3 olyan anyaegyházat találtak, amelyek nem rendelkeztek külön tanteremmel. A megyében egyedül Miklósiban örökített meg az egyházlátogatási jegyzőkönyv két lakószobás iskola­házat, amelyben még külön tanterem is volt.7 A tanítás ilyen helyeken a tanító lakószobájában zajlott le, amely amúgy is szűk volt, hiszen a tanítói lakások többnyire szoba-konyhás, mellékhelyiséges épületek voltak. A szűk szobába amúgy sem fértek be a tanulók, mindez jelen­tős okozójává vált a rendszeres iskolakerülésnek is. Buzsákon sem volt tanterem, 236

Next

/
Thumbnails
Contents