Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
században ezek a szolgáltató települések feltűntek a forrásokban, az említett speciális kötelezettséget teljesítő népek már agrárjellegű, inkább mezőgazdasági szolgáltatásokat végeztek. Vagyis a Halászi, a Fonó, az Ács-Teszér, a Kovácsi, Ötvös, Csiszár települések lakói - már mesterségüket felhagyva - földművelő udvarnokokká alakultak át. Nyilvánvaló, hogy a fejedelmi, a királyi, majd később a királynéi uradalom első, X-XIII. századi szolgálótelepülései voltak az Udvarnok (Udvarhely), Ötvös, Csatártó, Kovácsi, Halász és talán a Bárd/Udvar- nok köré szervezett Taszár, Tárkány, Szűcs, Fonó és Márcadó helynevekkel jelzett szolgáltató települések.95 (4. ábra) A Segesd mellett 1427-ben szereplő Udvarnok falu eredetileg a királynéi curtis szolgálónépét, illetőleg talán annak helyét is jelölhette. Hiszen ezek az udvarnoknépek — a XIII- XIV. század fordulóján - általában már zömében földművelő szolganépek voltak. Ez a XV. század első felében említett Udvarnok (Udvarhely) falu magja, vagy bizonyos település része - az 1284-ben Erzsébet királyné által említett - segesdi curtis (udvarhely) településével azonos. Ez a XIII. század második felében jelzett királynéi curia, udvarhely eredetileg Segesd területén, vagy annak határában lehetett, s csupán a későbbi időkben vált - Segesdtől különálló - villává, azaz faluhellyé.96 Magában Segesden ebben az időben (1241-1295) működik a servusokra épülő királynéi magánüzem, a praedium. Mivel ehhez a praediumhoz tartozott Szob település 1295-ben, így lehetséges, hogy Segesdtől DNy-ra terültek el a királynéi praedium földjei, tartozékai. A Segesdhez tartozó Ötvösben már 1395 előtt földművelő udvarnokok éltek, mint királynéi népek. Az 1268-as oklevél szerint királynéi népek lakták - a Kaposvár város Ny-i szélén lévő - Kecel egy részét. Itt a Kenese (Kenőse) helynév, még az ószláv Knenzsa, fejedelemasszony szóból ered, máig megtartotta emléküket.9' A Kaposvártól K-re lévő Fono (Fonyód) 1250-ben a királynéi népeké, mint ahogyan a mai Zselickisfaludhoz tartozó egykori Márcadó = mézsörrel adózó is 1268-ban a királynő népeié. Ugyanez mondható el a Dráva menti Molnár, Molnári-ról is.98 Szűcs Jenő már említett tanulmányában írja,99 hogy „az 1268. évben a Somogyból és Zalából. . . kilenc tényleges birtokvisszavétel többsége, szám szerint öt, királynéi népeket és hospes falvakat, valamint officiálisokat érintett a somogyi Márcadó, Kéthely és Beles (Bölcső?) falvakból, két Pattal szomszédos telepesközségből, valamint a zalai Hány faluból.” Szűcs a villa Bechil-t a Kaposvár környéki villa Belch-el próbálja azonosítani.100 Heckenast Gusztáv sok példát gyűjtött össze arra, hogy az eredeti szolgálat hogyan alakul át egy kevésbé speciális kötelezettséggé. így például a somogyi Ötvös falu lakói feltűnésükkor, a XIII. században már udvarnokok. Az oklevelek egybehangzó tanúsága szerint a földesurak ezeket a specializált szolgálatokat és járandóságokat mindig mezőgazdasági szolgáltatásokká alakították át. Amivel szemben ezek a specializált királyi, királynéi népek heves ellenállást tanúsítottak. Erre jó példa, más oldalról, a pannonhalmi apátság gazdag, XIII. századi okleveles anyaga, amely jól érzékelteti a különböző specializált szolgálónépek: kovácsok, szűcsök, tímárok küzdelmét - a terhek egységesítésére és agrár jellegűvé alakítására törekvő - apátság ellen. „Látni való - írja Erdélyi László101 -, 20
