Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kiss Géza: Egy Dráva menti régió társadalmának változásai a fedualizmusból a kapitalizmusba vezető úton (Ormánság 1767-1867)
Bogdása Hirics Név Lélek Felnőtt Név Lélek Felnőtt Tahy Istók 3 3 Geri Ezékiel 6 6 Kovács Ferenc 7 4 Borbás József 8 4 Mois Mikóné 1 2 Borbás Miska 7 6 Kemse Magdó József 7 5 Név Lélek Felnőtt Csordás Jónás 11 3 Mikó Samu 5 4 Kisszentmárton Sós János 5 2 Név Lélek Felnőtt Kudar János 7 3 Bráda János 5 3 Mikó János 7 3 Soós Miska 4 2 Lúzsok Fábián István 7 4 Név Lelek Felnőtt Pető Istók 5 2 Szabó János 4 2 Mató János 7 4 K Szabó János 5 2 Viskó Földesi Istók 5 2 Név Lélek Felnőtt Vejti János 6 5 Benke Martin 4 2 V ejti Illés Istók 4 4 Név Lélek Felnőtt Nagy András 3 3 Járó József 3 2 Lőrinc Peti 6 2 Kamu Ander 4 4 Farkas Istókné 5 3 Botos Istók 5 2 Vida Mikó 5 3 Bogdásáról, Lúzsokról itt a teljes állomány. Kisszentmártonból, Vejtiből a fele, Kemséből a hatmada, Piskóból a negyede, csak a 42 fővel első helyen álló Hirics nem kap megfelelő képviseletet a statisztikában. A válogatás során itt is a legnépesebb családokat emeltük ki, de első pillantásra feltűnik, hogy a lélekszám minden háztartásnál 7, vagy annál kevesebb. A megvizsgált, legnépesebb 30 családból a felnőtt népesség alapján Bogdásán 1, Hiricsen 4, Kemsén 2, Lúzsokon 1 és Kisszentmártonban 2 családról tételezhetünk fel nagycsaládi struktúrát. Piskón és Vejtin nincs ilyen család. Van viszont 7 család, ahol már csak felnőttek vannak, és van 3 olyan család is, ahol csak egy gyermek van. Ennél a kategóriánál már csak szabályt erősítő kivételként van néhány nagycsalád a legmagasabb lélekszámú családok között is. Az idő mostohasága, a fenyegető szükség ellen itt már rendszeresen születésszabályozással védekeznek. Náluk van a „pógárvilág” alsó határa; azon át nem mennének, itt meg a szokott módon már csak úgy élhetnék, ha radikálisan csökkentik a fogyasztók számát. A zselléreknél nincs ugyan létalapja a nagycsaládformának, de sajnálatos módon a gyermeknek sem látják értelmét. Sok családban már csak felnőttek vannak; ritka a három és nagyon gyakori az egy gyermek. Termelési okok miatt az árvízlecsapolások előtt az ormánsági jobbágynak sohasem volt eladó gabonája, ezért adóját és más fizetnivalóit csak az állatok árából tudta teljesíteni. Minthogy pedig az így nyert összegből ha akarta volna sem jutott volna elegendő pénz a szántóföldi termelés technikájának és technológiájának jobbítására, kénytelen volt családi keretekben koncentrálni a háztartások fogyasztását növelő élőmunkát. Az élelemmel való gazdálkodás írta elő azután parancsolóan a nem termelő fogyasztók számának szabályozását. Ezt a nagycsalád keretében úgy oldották meg, hogy szigorúan szabályozták a születést és nővétel, vőszállítás vagy végső esetben örökbefogadás útján biztosították 202
