Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Tóth Péter: Somogy megyére vonatkozó oklevelek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban
részről pedig Zakan-i Pál ispán, tudniillik Mortunus fia. Renold kinyilvánította, hogy részbirtokát - tudniillik azt a negyedrészt, amelyet a Zenthmaria nevű helységben a testvéreivel való osztozkodás során a nevezett Renold és fia örökölt és kapott meg s amely birtok egyébként teljességgel lakatlan - összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt eladta hetven márkáért a nevezett Pál ispánnak, örököseinek és örökösei utódjainak örök és visszavonhatatlan birtoklásra. Ezt a pénzösszeget a nevezett Renold - amint ő maga elmondotta - teljes egészében fel is vette Páltól; ezen vásárláshoz és eladáshoz pedig, előttünk személyesen megjelenvén, egyetértő jóváhagyását és beleegyezését adta Renold fivére, Prynch ispán is. - E földet pedig határai a következő módon választják el (ti. a szomszédos birtokoktól - ford.): a határvonal a keleti résztől indul, a Vosuari nevű pataktól, amely patak mellett van az első, egy földből felhányt határjel egy tölgyfában; itt keleti és déli irányból Prynch ispán mondott fiai a szomszédok. Innen egyenesen halad nyugat felé és eljut egy másik folyócskához, amely mellett egy tölgyfában van egy földből készült határjel; ebben a folyóban lefelé, déli irányban halad egy keveset, majd egy földből való határjelnél lép ki belőle. Ezután emelkedve halad tovább egyenesen nyugat felé a régi úton keresztül és a hegy tetején van egy földből felhányt határjel. Innét déli irányba fordulva megy tovább egy keveset és ott van egy földből épített határjel, amelytől ereszkedve halad egyenesen nyugatnak, a „regulus” fa felé és lent eléri a Papa nevezetű folyót, amely folyó mellett, annak keleti partján egy kereszttel megjelölt tölgyfa a határjel. A folyóból kilépve egy bizonyos völgyön keresztül felfelé és nyugatnak megy tovább, eljut a kereszttel megjelölt bükkfához, majd pedig e fákat elhagyva azokhoz a régi, szögletes határjelekhez, amelyektől kezdve Apoy ispán Fyleke nevezetű földje a határos birtok; ennek az Apoy-nak a szomszédságában halad tovább észak felé, a szögletes határjelekhez, amelyeknél kissé keleti irányba fordulva leereszkedik egy bizonyos völgybe. Majd e völgyből kilépve ismét észak felé fordul az öreg, kereszttel megjelölt tölgyfákhoz és eljut Bykus faluig: ott - tudniillik Bykus falu végében - az Almas pataka nevezetű folyó szolgál határvonal gyanánt. Ebben a folyóban lefelé haladva eljut a Papa nevű folyóig, majd a Papa folyóban a Patruh-nak nevezett földig, északi irányba; itt a folyótól kelet felé kezd el távolodni, kereszttel megjelölt nagy tölgyfákat érintve. Ezután fölmegy egy bizonyos dombra, majd onnét leereszkedik egy völgybe, hasonlóképpen keleti irányba haladva; azután ismét fölmegy egy hegyre, érintve a mondott fákat, ahonnan a Vosuari nevezetű folyóhoz ereszekedik le: ebben a folyóban halad tovább lefelé, addig, amíg el nem éri az első - a tölgyfában lévő - határjelet, amelynél tehát így a mondott föld határa be is fejeződik. - Plozzátet- ték (ti. a felek az egyezséghez - ford.) azt is, hogy ha valakik Prynch fiainak a nemzetségéből a mondott birtok kapcsán a nevezett Pál ispánt vagy örököseit perbe akarnák vonni, vagy zaklatnák, akkor a nevezett Renold ispánnak fog kötelességében állani az ügylet szavatolása.9 Továbbá azt sem hagyjuk ki, hogy Renold ispán kötelezte magát, hogy a mi levelünkben foglaltakat a somogyi konvent levelével fogja majd megerősíteni. - Hogy tehát ennek az adásvételnek a rendje az örök érvényűség erejére tegyen szert és bármennyi idő elmúltával se lehessen soha annak ürügyén pert indítani, vagy attól elállni, kiadtuk ezen, pecsétünk erejével is megerősített levelünket. Kelt és végbement az Űr megtestesülésétől számított 1295. esztendőben. 49
