Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Tóth Péter: Somogy megyére vonatkozó oklevelek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban

elé idézett püspök úr és testvérei a jogot és a törvényt tökéletesen semmibe véve mindig és minden egyes alkalommal elmulasztották, hogy a király úrnak, udvara bírálnak vagy albíráinak a jelenléte előtt, vagy éppen előttünk megjelenjenek és ott a nevezett Polcha birtok fele részének elfoglalásáról magyarázatot adjanak - amit a fentebb írt módon követeltek tőlük -, és hogy az összes említett bírósági ítélettel kapcsolatban elégtételt szolgáltassanak. Sőt, amikor Márton ispánt a saját és mondott rokonai nevében másodszor küldtük át törvényesen, a nevezett Lodomér, a püspök úrnak és testvéreinek az officiálisa, valamint jobbágyaik az idézés megtörténte után a mondott falu közepén akadályozták az ezen ügy végrehajtására oda kiküldött Zarazou-i Kozma ispán királyi embert és a fehérvári káptalan tanúját: hosszabb időn keresztül feltartóztatták ott őket, a király úr emberét pedig csákánnyal4 meg is akarták sebesíteni. Mindezen elmondottakat s az elmondottak mindegyikeit — amint azt láttuk - tartalmazzák a korábbi bírák, a fehérvári káptalan és a somogyi konvent által, valamint a mi általunk kiadott oklevelek. — Mivel tehát bebizonyosodott, hogy a sokszoros figyelmeztetés és törvényes felhívás által oly sokszor megidézett püspök úr s testvérei, Gergely és Egyed mindig elmulasztották a királynak vagy az udvara albírájának a jelenléte előtt való megjelenést, s mivel nem akarjuk, hogy valaki is fogyatkozást szenvedjen a saját jogaiban, s legfőképpen pedig mivel a makacsság növekedésével együtt kell, hogy járjon a büntetés mértékének a növekedése, az országnak több, az ítélethozatalban velünk együtt részt vevő nemesével egyetemben a következőképpen határoztunk. Az erdélyi püspök urat s testvéreit, Gergelyt és Egyedet az összes fentebb leírt dologban ítéletileg elmarasztaltuk Márton ispán és nevezett rokonai ellenében, s Polcha birtok mondott fele részét haszonvételeivel és összes tartozékaival együtt Márton ispánnak s rokonainak, az említett Buken-nek és Abraam-nak ítéltük, mint örökös jogukat és visszaadtuk nekik, hogy mindörökre az övék legyen, ők bírják és birtokolják ugyanazon teljes joggal, amellyel korábban méltóztattak azt birtokolni. Ami pedig az említett bírósági ítéletek ügyét illeti - kivéve a mondott birtok ügyét, amelyben a fentebb megírt módon hoztunk ítéletet -, Márton ispánt és nevezett rokonait beik- tatandóknak tartottuk a nevezett Polcha birtok azon másik részébe, vagyis felébe, amely - mint mondják - a püspök úr és testvérei tulajdonát képezi; mindezt azonban egy másik, csak erről az ítéletről kiállított levelünk tartalmazza majd. Kelt Budán, Pünkösd nyolcadának a másnapján (június 14-én), az Ür 1294. esztendejében.

41294. (június 14. után):

III. András király kiváltságlevele, amelyben Nezda-i Márton ispán számára átírja és megerősíti Márton ispán alországbíró 1294. június 14. után kelt, a Somogy megyei Poucha birtokra vonatkozó oklevelét (lásd a 3. sz. alatt közölt oklevelet). - Az oklevél hártyára írott, kissé hiányos, méretei: 571x379 mm. Függőpecsétje elveszett, csak a pecsét sárga zsinórjának egy darabja van meg. Hátoldalán — a régebbi jelzeteken kívül - ez olvasható: „Item privilegium de Polc[ha .. .]5 N. 2.” Az oklevél korábbi jelzete: BAZmLt. BmLt. IV. A. 501/d. Sp. I. fase. I. nr. 2., jelenlegi jelzete: BAZmLt. XV. 1. 2. sz. Szövege és fordítása így hangzik:

46