Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Függelék

Hanák Péter előadása

egy az etnikumhoz visszavezethető prenacionális vonása - nemzetközi és magyar sajátossága. A nemzettudat genezisét vázolva, beszélt az identitástudat más összetevőiről is: a szülőföldhöz tartozásról, a vallásról és a nyelvről. Korunkról szólva jelezte, hogy az identitás már nem egyértelmű, elevenen él az emberekben a „kettős kötődés”, hiszen pl. vannak amerikai olaszok, romániai magyarok stb. A többes kötődést el kell ismerni, mert haza, nép, nemzet és állam nem egy fogalmak.

Előadásának második részében a magyar nemzettudat kettősségét — politikai nemzet és kisnépi nemzet — mutatta be. Hangsúlyozta, hogy 1867-ben a rossz, a nagyhatalmi koncepció mellett döntöttünk. Ez az elhatározás zsákutcát jelentett, hamis biztonságérzethez vezetett. Ez az illúzió vezetett a trianoni békekötések után fellépő országos sokkhoz is.

Az előadás után a résztvevő tanárok közül Beregszászi Ilona, Miklós Endre, Zetz József és ifj. Reöthy Ferenc tettek fel kérdéseket.

A második napirendi pontként a megye történelemszakos tanárai ismertették, hogyan tudják felhasználni a Levéltári Évkönyv egy-cgy tanulmányát a történelem órán. Szirovatka Károly a középkori forrásanyagok felhasználásáról és a helytörténet fontosságáról beszélt. Ifj. Reöthy Ferenc Somogy első katonai felméréséhez készült Landesberchreibungot ismertette, s annak életszerű tanításáról beszélt. Vámos Zoltánná a megye művelődéstörténetében hézagpótlónak minősítette a „Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)” című tanulmányt. Miklós Endre a Somssich Pálról szóló tanulmányról beszélve az árnyaltabb történelmi elemzések szükségességét hangsúlyozta. Nagy József né hasznosnak találta az aprófalvakról szóló friss információkat a történelem órákon. Tröszt Tiborné a megye második világháború alatti és utáni somogyi gyáripar történetét feltáró tanulmánnyal foglalkozott. Rosta István az évkönyvben megjelent két ipartörténeti tanulmányt elemezve aláhúzta, hogy a megye múltjában vannak olyan értékek, amelyek átmenthetek a mába. Kalász Zoltán hozzászólásában kiemelte, hogy a kötetben közreadott forrásközlés segítségével a tanulókhoz közelebb vihető Bajcsy-Zsilinszky Endre személyisége. Tóth Sándor elmondta, hogy a kaposvári kommunisták 1933-as perével foglalkozó tanulmány jól beépíthető az általános és középiskolai tanulók világnézeti nevelésébe.

Végül Lakos János, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának osztályvezető-helyettese kért szót. Hangsúlyozta, hogy a Somogy megyei Levéltár országos viszonylat384