Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Farkas Gábor: Községi önkormányzatok a Dunántúlon 1945-1950 között

mázták a számrendszert. Az új eljárás elég hamar bebizonyította gyakorlatias­ságát. Az ügyiratok a rendszámok sorrendjében kerültek irattárba, amelynek igen nagy előnye volt, hogy az egyes ügyeket akár segédlet nélkül is könnyen fel le­hetett találni. Egyes községi elöljáróságokon már az ügyek intézése idején egy 108 rekeszből álló szekrényt szerkesztettek, amely alkalmas volt arra is, hogy a végleges irattárat egyidejűleg kialakítsák. * Az államigazgatás racionális megoldása érdekében a Minisztertanács kisebb mértékű területszervezésről határozott 1949. december 3-án. A dunántúli megyék számát 9-re csökkentették. Megszüntette Moson, Sopron, Esztergom, Komárom megyéket. Moson és Sopron megyéket Győrhöz csatolta, Komárom és Esztergom megyéket pedig összevonta. Szinte valamennyi megye határa változott. Komárom megyéhez csatolták Sur, Réde nagyközségeket, továbbá az ácsteszéri, a bakony- szombathelyi, a bársonyost körjegyzőségeket Veszprém megyétől, és Bakonysár- kányt Fejér megyétől. Fejér megye Veszprém megyétől megkapta az enyingi járás községeinek egy részét: (Enying, Lepsény, Mező szent györgy, Mezőkomárom, Me­ző szálas, Lajoskomárom, Dég), valamint Somogy megyétől Szahadhídvég közsé­get. Veszprém megyéhez Zala megyétől a Zala-folyón túli járásokat (sümegi, keszthelyi, tapolcai), Vas megyétől pedig a magyargencsi körjegyzőséget, vala­mint a celldömölki járásból Várkesző és Egyházaskesző kisközségeket csatolták. Zala megyéhez Somogy megyétől a sásdi, Vas megyétől pedig az egervári kör­jegyzőséget csatolták. Somogy megyéhez került Veszprém megyétől Siófok nagy­község és a balatonszabadi körjegyzőség; Tolna megye tamási járásából pedig Tengőd, Kánya, Bedé gkér nagyközségek. Baranya megye megkapta Somogy me­gyétől a szigetvári járást a németladi körjegyzőség kivételével. Tolna megyéhez a területrendezés során község nem került. A közigazgatási területszervezési több tényező; többek között gazdasági, politikai, ökológiai szempontok befolyásolták. Kétségtelen, hogy 1949 végén a döntéseket elsődlegesen politikai szempontok determinálták.33 * Az MDP által 1948 nyarán még szorgalmazott közigazgatási reformtervet 1948 őszén félretették. Ez a tény is jelezte, hogy a pártban végbement rejtett fordulat nyomán nem kívántak már a hazai fejlődés eredményeire alapozni. A községi közigazgatásban most is a lassú és folyamatos átalakítás taktikáját al­kalmazták, amely egyrészt alkalmas volt arra, hogy a közigazgatás menete tö­rést ne szenvedjen, másrészt éppen a folyamatosság örve alatt ki lehetett építeni azokat a községi szerveket, amelyek a magyar népi demokrácia községi állam- hatalmi szerveiként működhetnek. 1949 februárjában vált nyilvánvalóvá, hogy államigazgatási rendszerünk a szovjet modellt fogja követni, s ennek megfelelő­en a községek közigazgatása is a tanácsigazgatás útján realizálódik. A Belügymi­nisztériumban pedig a közigazgatási reformelképzelések sok tapasztalatát össze­gyűjtötték. Nemcsak a hazai közigazgatási gyakorlat elméleti számvetését vé­gezték el, de külföldi tanulmányutakra is sor került. A Belügyminisztérium pél­dául 5 fős küldöttsége Jugoszláviában a vidéki közigazgatás modelljét tanulmá­nyozta, s a tapasztalatokról tanulmányt készített. A hazai és a külföldi közigaz­380

Next

/
Thumbnails
Contents