Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Farkas Gábor: Községi önkormányzatok a Dunántúlon 1945-1950 között
kormányzat irányító szerepét és csökkenteni, illetve ki is iktatni a községi néphatalmi testületi szervekben még meglévő jobboldali elemek befolyását. A közigazgatási reformtervezet foglalkozott a községi választójogi kérdésekkel: eszerint a közeljövőben választójogi törvényt kell kidolgozni, amely tartalmazza, hogy a községi választásokat az országgyűlési választásokkal egyidejűleg lehet megtartani. A törvény kimondja azt is, hogy a választási listát csak a Függetlenségi Front állíthatja össze. Ezzel biztosítható lenne, hogy az ellenzéki csoportosulások a választásból - és így a hatalomból - kimaradnak. A Függetlenségi Népfront községi Népi Bizottságáról az MDP vezetése azt tartotta, hogy annak a legmagasabb helyi politikai szervnek kell lenni, amely a község valamennyi lakóját politikai pártállásra való tekintet nélkül összefogja. A Népfront helyi ellenőrző és irányító szerepét egyetlen politikai pártnak vagy irányzatnak nem lehetett kétségbe vonni. A Népfront által hozott politikai döntések kötelező érvénnyel bírnak a helység lakóira, testületekre és közülietekre egyaránt. Egyébként a Népfront szervezet községi Népi Bizottságának adminisztratív tevékenységét a községi elöljáróság végzi, s ez államhatalmi és önkormányzati szerepét egyaránt kifejezésre juttatja. A Függetlenségi Népfront községi szervezete tömöríti a helyileg működő politikai pártokat: (MDP, Kisgazdapárt, Parasztpárt), továbbá a szakszervezeteket, a FÉKOSz-t és UFOSz-t, az MNDSz-t, a MINSz-t.23 * A községi önkormányzat 1948-1949 fordulóján polgári arculatát elveszítette, tartalmában és formájában az új közigazgatási szervezet elemeit hordozta. Üj szervek jöttek létre, illetve a korábbiak is az új feladatok megoldását végezték. A felszámolt parasztpártok tagságának tömörítésére 1948 végén új szervezet alakult, a DÉFOSz, amely a községekben 1949 tavaszán hozta létre tagegyesületeit. Eredeti elképzelés az volt, hogy az UFOSz és a FÉKOSz egyesülése alapján létrejött új paraszti tömegszervezet az újgazdák, a földmunkásokon kívül fogja össze a régi birtokosokat is. Ez a koncepció azonban megváltozott, és a DÉFOSz kizárólag a falusi szegényparasztok szervezete lett. A községekben a helyi szervezetek létrehozásánál közreműködtek a községi elöljáróságok megbízottai, legtöbb esetben a bíró és a jegyző. A DÉFOSz tevékenysége azonban érdekvédelmi feladatokra szűkült, több helyen mezőgazdasági munkaközvetítő szervnek ismerték. A /községi Termelési Bizottságba gazdasági élet újjászervezésében különösen jelentősét alkotott, és tevékenysége 1949 elejéig igen pozitív. Munkájában a formális elem alig fedezhető fel, ami egyes községi népi szerv esetében már 1946- tól meghatározó volt. A Termelési Bizottság összefogta azokat a gazdasági erő: két, amelyek a község életében jelentősek voltak, és igyekezett is kihasználni a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében. A bizottság rendszeres kapcsolatot tartott a törvényhatósági irányító szervekkel, ahová jelentéseket, kimutatásokat terjesztett fel, ill. olyan egyedi kérelmeket küldött el, melyekben dönteni nem volt illetékes. A községi Termelési Versenybizottsági feladata a mezőgazdasági termelés versenyszerű vezetése volt. A verseny kiírásának szabályait a bizottság a gazdaságok speciális helyzetének felmérése után tette meg. A verseny folyhatott egyének, dűlők, utcák, falurészek, falvak, járások és megyék között. A versenybizott377
