Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)

63. MREV II. Bp., 1899. 69., 78. szerint Bun, Byw (Bü) parochia is archid. Simigiensi; parochus: Dominicus, 1333-1335. CSÁNKI MVV 109., THURÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája. Bp., 1980. (ford. HORVÁTH JÁNOS) (Továbbiakban: THURÓCZY 1980, ...) 163.

64. Már csak a helynevek, illetőleg a kataszteri térképek őrzik - Felső-Bűvel együtt - ezt a jelölést (Somogy megye földrajzi nevei. . . 1974. 7-1174.).

6;. MAGYAR 1979/2. 49-56.

66. PUSZTAI REZSŐ: Jelentés az Országos Történeti Múzeum Adattárának 245/1955. RRM.RA 503. (Továbbiakban: PUSZTAI 1955, . . .).

67. Észak és nyugat felé lehetett sánc, illetőleg árok. Ennek az átvágását 1985-re tervezzük.

68. A kápolnának csupán a DK-i szentélyrésze, illetőleg a Ny-i falának a falkiszedése került elő. Teljes feltárását 1985-86-ra tervezzük.

69. 50x25x7 cm-es fehérmárvány, LIBERO PATERI. E. LIBERE MANILIA FIRMINA U. S. L. M.

70. PUSZTAI 1955. 1-3.

71. MAGYAR 1982. 1-50., külön érdekes a IX. szelvény sarkában előkerült téglával, kővel kirakott sírhely. A II/i. sz. szelvényben előkerült homokos csillámkővel azonos anyagú 13 darab és 4 téglatöredék pedig a 125-126. gyermcksírnál előkerült tégla mérete = 28x15,5x5 cm. Részben a nagyméretű római téglából is találunk egy-egy darabot, és két zöldmázas, túlégett, középkori tégla is akadt.

Tulajdonképpen a templom szentélyénél és az alapozásokból is több helyen előkerült homokkővel és téglákkal egyezik meg a sír mellett előkerült kő- és téglatípus. Ez mindenképpen az azonos, vagy az alig későbbi időben történő anyagfelhasználást bizonyítaná. Az alapozásban több, vékony, hosszúkás, korai Árpád-kori tégla is található (pl. a XII. sz. szelvényben a Ny-i bejáratnál lévő, mérete: 28x15x6 cm). Ez a bejárat, illetőleg a toronyrész későbbi, XV. század eleji építését is bizonyítja.

72. A 25. sz, bolygatott sírnál a Mária királynő obulusa (1387-1395) C. N. H. II. 125 B., illetőleg a 21. sz. sírnál a Zsigmond ducat (1427-1430) C. N. H. II. 128. datálja a támpillér, illetőleg a torony készítését pontosabban a XV. század első felére.

73. A bevágott és vonalazott típusú kerámiák datálására ld. SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II. Egri Múzeum Évkönyve XIII. Eger, 1975. 23-24., aki a XII. századra, míg KOVALOVSZKY J. FAH 1980. 20. t. 9. a XI- XII. század fordulójára keltezi. Hasonló a véleménye MÉSTERHÁZYNAK (1980. 3. kép 2., 4., 7.).

74. A templom alapozását több helyen is átvágtuk, de nem került elő korábbi építményre utaló metszet. Jellegzetes szürkés-fekete, korongok kelta kerámiatöredéket találtunk. Ld. Rippl-Rónai Múzeum Rég. Adattára 1979-es anyag., PUSZTAI 1955. 1-3. p., SZÁM ANNA-SZIRMAI KRISZTINA jelentése 1964. Rippl-Rónai Múzeum Rég. Adattára 2-3. p.

75. Rádics Sándor (Bodrog, Petőfi u. 45.), Klcttner Lajos (Bodrog, Petőfi u. 33.) és Horváth György (Osztopán, Petőfi u. 7.) szóbeli közléseiből következtethetünk erre.

76. NAGY EMESE: Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról SMK 1. Kaposvár 1973. 335-339-, ZÁDOR MIHÄLY: Kaposvár. Bp., 1964. 1-316., uő.: Kaposvár műemlékei és azok szerepe a magyar építészettörténetben Kaposvár (Várostörténeti tanulmányok Kaposvár, 1975.) (szerk.: KANYAR JÓZSEF) 738., MAGYAR KÁLMÁN: Kaposszentjakab (Bencés apátság romjai TKM 68. 1981. 1 — 18.), BAKAY KORNÉL: Előzetes jelentés a somogyvári bencés apátság 1972-73. évi feltárásáról SMK i. Kaposvár, 1973. 340-348., uő.: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-1975) SMK 2. Kaposvár, 1975. 191-207, MAGYAR 1981. 43-81., uő.: 1982. 1-50.

77. A hullámvonalas, párhuzamos, fésűs díszű kerámiát MESTERHÄZY KÁROLY: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX-XIII. századi településtörténetéhez II. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975. 211-263. a X-XI. századra keltezi. Ezek alapján templomunk építése a XI. század végére, de legkésőbb a XII. század elejére keltezhető. A település, a központ pusztulása a XVI. századra tehető. 1553-ban pusztul el Somogyvár-Kupavár is a török becsapása révén. Bár a Somogyvár-Erdészet temetőjét 1557-ben és még 1626-ban is használják. Bodrog-Bün, a Schmidt-földön előkerült plébániatemplom bolygatott sírjainál 1520-30 közé és i;4i-re datálható pénzérmék kerültek elő.

37