Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)

R. M. ezredes neje a rövidesen betegsége miatt nyugdíjazását váró férje nevében kérte május n-én a balatonboglári Fehér villát. Másnap már kiutalták, mivel „alkalmas más lakáshoz nem tudott hozzájutni, a férje tényleges szolgála­tot teljesítő m. kir. ezredes.”75 De ugyanúgy megkapta a kiszemelt zsidó lakást május, június derekán valamennyi honvéd tiszthelyettes is a hátországban. Az igénylők száma és a hatóságok intézkedései a fronton lévő, vagy ott szolgálatot teljesítő - csak a lengyeltóti járásból 19 fő - igénylők megnyugtatására az Üj-So- mogy című napilap július 4-én cikket közölt. Idézte Baky László belügyi állam­titkárt, hogy elsősorban a fronton lévők kapják meg a zsidók vagyonát. Termé­szetes ez nem volt igaz, mert a csendőröket előnyben részesítették, de nem ez volt az első hazugság részükről. A cikk telhetetlenségről, mohóságról, a háborús kon­junktúra alatt meggazdagodottakról írt.76 Ingatlanokért a különféle egyletek és szövetségek is jelentkeztek. Első­sorban a falusi levente egyesületek aktivizálódtak és a legnagyobb házakat kér­ték kiutalni. Osztopán, Fonyód, Táska és Balatonszemes leventeparancsnokaí néz­tek ki egy-egy zsidóházat. Az utóbbi május 26-án a helybeli zsidótemetőt is kérte kiutalni a 600 négyszögöles területével, mivel azon leventeotthont óhajt épít­tetni.77 A legelső igénylést a gyékényesi leventeegyesület írta 1944. április 9-én, amikor a letartóztatott Künstler Sándor - akit március 26-án a helyi csendőrök lázítás miatt fogtak el - lakását igényelték. Künstler családját ekkor már átadták a német Gestapónak.78 Június 6-án készítette el a kaposvári városi-járási levente­parancsnok az ingatlanok igénylését. Ebben 19 ingatlant kért a főszolgabírótól, összesein 14 helységben.79 A gazdakörök is sűrűn kopogtattak egy-egy ingatlanért, de fontossági sorrendben megelőzték mások őket. Az egyházakból az öreglak! katolikus plébános volt az első igénylő az iskolaszék nevében: „Kreiner Aladár öreglaki vaskereskedő zsidó személynek az iskola közvetlen szomszédságában foglaló, masszív, jókarban lévő s kántori lakásnak kiválóan alkalmas ház Nagy­ságod által a zsidók kitelepítése utáni időben utaltassák ki.” A körjegyzőre is ráragadt az iskolaszék „türelmetlensége”, mivel azzal továbbította május végén a kérvényt a főszolgabírónak, ha a „Zsidó kitelepítése előtt lehetséges már most, ha nem volna lehetséges, úgy a kitelepítés után utalja ki.”sn Kaposváron a református lelkészi hivatal július i-én napköziotthonnak az egyik közeli zsidólakást óhajtot­ta megszerezni.81 Május 24-én a csurgói Református Kollégium igazgatósága adott be ké­relmet tanári lakóházra, amit megkapott.82 Az üldözöttek ingatlanai feletti osz­tozkodásba ad betekintést a főispán május 13-án keltezett levele, melyet vitéz Kudriczy István vezérőrnagy hadosztályparancsnoknak küldött a városi zeneis­kolának kiszemelt épület ügyében. Most alkalmasnak találja az időt, hogy a ze­neiskola megkapja a Königsberg Vilmos kereskedő Eszterházy utcai lakását. A polgármester hajlandó is a kiutalásra, de Kudriczy már előre elígérte vitéz Kas- say Albert tüzérezredesnek. Kért most a főispán, hogy egy általa biztosított meg­felelő lakással cseréljen, és a polgármestert az ígérete alól mentse fel. Kudriczy akkor nem volt hajlandó megmásítani szavát.83 Maga a polgármester a városban megüresedett lakásokból a 40400/1944. számú belügyminiszteri rendeletre, melyben a zsidóingatlanok községek részére való megszerzéséről intézkedett, 11 ingatlant tartalékolt. Közöttük első helyen a levanteotthon és a rendőrség igénye, majd a 3 iskolabővítés állt, illetve a többit 343

Next

/
Thumbnails
Contents