Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
A monostortemplommal mutatott formai megegyezések, analógiák alapján talán vele egyidőben, azonos műhelyek végezhették a plébániaegyház Árpádkori, majd a gótikus támpilléres szakaszának az építését is. (7-8. ábra, 1-2. kép, 8. kép.) Azzal a különbséggel, hogy az utóbbi templomunknál sem római, sem más korú utólagos téglafelhasználásra anyagot, de nyomot sem találtunk. A plébániaegyház alapjainak a készítésénél - a nemzetségi kegyúri templommal ellentétben - sem mészkövet, sem homokkövet nem használtak fel. Bár a monostortemplommal megegyező méretű és anyagú téglákból épült, a belső és külső kifestésére, vakolására utaló kék, piros, fehér színű vakolatmaradványok nyomai nem kerültek elő. A plébániaegyháznál - a szűk temetkezési, cimeterumi hely miatt - valószínűleg a korábbi Árpád-kori sírrótegek és a leletmaradványok is jobban elpusztultak. S azért maradt meg csupán a késői, a szentély körüli koporsós, NyK-i tájolású, XVI. század első felére tehető temetőrész.95 (8. kép 4.) 10. A Bő nemzetség családi központjainak a régészeti kutatása A Bő nemzetségi központtól DNy-ra, a mai Csombárd É-i határában kell keresnünk a nemzetség Szentmárton falvát, ahol a Szent Márton tiszteletére szentelt egyház is állt.96 Mivel a Thuróczy Krónika szerint Szent László király... (1090 táján?) Bodrogban ünnepelte a Húsvét ünnepét97 és Horváth János szerint ez a Bodrog megegyezne - a középkori nemzetségi központtól Ny-ra lévő - Bodrog faluval, így az ottani, elpusztult középkori egyházak kutatása is fontos lehet.98 (1-3. ábra.) A nemzetségi központ építéstörténetéhez és helyreállításához alapvetően lényeges forrásokat nyertünk a közelben (4-5 km-re Ny-ra) lévő Kürtös, a Kür- tössi-család, a tőle 18—20 km-re ÉNy-ra fekvő Lak (Öreglak), a Laki Thuz család, valamint a távolabb ÉNy-ra 40-re lévő Szőcsény-Csákány, a Szőcsényi család központjainak a régészeti és műemléki kutatása során.99 1980-ban a Kürtös-pusztán ma is álló 7,5x5,5 m-es, téglalap alakú építménynél, a középkori téglatemplom hajója előtt, feltártuk az elbontott, az eredetileg K-ről hozzácsatlakozó, patkóalakú szentély kőalapjait.100 A kápolna belsejében húzott kutatóárkok segítségével megtaláltuk az előző, a középkori templom közel 2 m-es mélységig húzódó kő, illetőleg téglaalapjait. A déli és az északi részen később, valószínűleg az újjá vagy az átépítéskor elfalazott nyílások (ajtók?) maradványait figyelhettük meg. A kápolna nyugati falán kívül húzott kutatóárokkal sikerült meghatároznunk - a középkori templomhoz tartozó és javarészt elpusztított, elhordott - temető alsó, NyK-i tájolású, melléklet nélküli sírmaradványait. A középkori templom a jelenlegi Ny-i falon kívül nem folytatódott. Végsősoron sikerült meghatároznunk, hogy a jelenleg is fennálló, téglalap alakú építményhez, a középkori hajóhoz az Árpád-korban egy félköríves, apszisos, kőalapokra épült rósz, a szentély tartozott. A XVII. század végén már romtemplomként szereplő építményt részben elbontották, majd a XVIII. században a megmaradt romok, a hajó alapmaradványai fölé téglából új épületet emeltek. A gazdasági célra szolgáló, téglalap 30
