Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
A hajó és a félköríves szentély találkozásánál lévő diadalívekre, az alig szűkített szentélyrészre csupán a DK-i részen, a téglasírnál utaltak a nyomok. A templom rekonstruált alaprajza a Rád pusztai egyház második periódusának a formájára emlékeztet. (7. ábra) Az előkerült kápolna egy kisméretű, patkóalakú szentéllyel és alig 5-6 m hosszú, téglalap alakú hajóval rendelkezett.68 A templom körüli temető É- és K-felé a legkeskenyebb, Dél, illetőleg Nyugat felé kiterjedtebb. Itt még a domb lankás lejtőjén is sírok találhatók és ezen a részen jellemző a zsúfoltság, illetőleg a sírok egymásra rétegződése. A templömfalon kívül, a 20-30 m-re lévő É-i temetőrész szélét is sikerült meghatároznunk. Ezt a területet - a DK-i temetőrészhez hasonlóan - szintén teljesen átforgatták, megbolygatták. Egyedül a DNy-i, a domb lejtője felé eső részen jutott a felszínre több bolygatatlan mellékletes sír. Ez számban a megtalált 142 sírnak közel a felét jelentette. Ugyanakkor a templom belsejéből néhány bolygatatlan, de melléklet nélküli sír, valamint több szórvány sír, illetőleg különböző mellékletek kerültek elő. 7. A nemzetségi egyház építéstörténete az ásatások alapján A Ny-i részen, különösen az ÉNy-i saroknál, közel 2 m magasan a tám- pilléres téglafalsarok is megmaradt. (1-2. kép) Az ÉNy-i támpilléres sarok külső oldalánál - a XVI. századra datálható kerámiák kíséretében - vastagabb égési, pusztulási réteg került elő. Alatta, rétegektől elzárva, egy Árpád-kori szemétgödör húzódott. A templomtól északra kezdődhettek a kiegészítő, a gazdasági vagy lakóépületek, mivel itt nagyobb mennyiségben XV-XVI. századi, fekete, égett, négyzetalakú kályhaszem-töredékek kerültek elő. A templom belsejét - néhány kisebb szakasztól eltekintve - teljesen átforgatták, feldúlták. Szinte minden tailpalattnyi helyet a különböző korszakok falkiszedőinek, sírbontóinak a gödrei foglalták el. Sikerült viszont kiderítenünk azt, hogy a templomdomb az őskortól a kelta időkben, de a római korban is lakott lehetett. A szórványosan előkerült kora- Árpád-kori hullámvonalas, bevágott díszű kerámiák is az előzményekre utaltak. A nagyszámú, a templom alapjaiba is -beépített római puhamészkő- és nagyméretű peremes tégla maradványa az Árpád-kori sírok mellékletében is megfigyelhető volt. A templom alapfalaiból kerülhetett elő a harmincas években - az útfél- töltés céljából végzett falbontások során - a LIBER PATER és LIBERA tiszteletére állított, a Rippl-Rónai Múzeumban lévő, kisméretű fehérmárvány oltárkő.69 (3. kép) Talán a közelben lévő70 római épületből, villából hordhatták ide a téglákat, a köveket a temetkezésekhez, illetőleg a templom építéséhez. A datáláshoz látszik fontosnak az a tény, hogy a templomhoz tartozó temető több csontváza a DNy-i támpillér alá, az építés által nem érintett agyag rétegébe nyúlik bele. Vagyis ezek a sírok megelőzik a félköríves záródású téglatemplom támpilléres szakaszának építését. A temetkezések alapján kerülhetünk közelebb - a források által először 1257-ben említett - Szent Kereszt apátság építési idejének meghatározásához.71 (2. kép 1-4) 17 Somogy megy Levéltár
