Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Borsa Iván: A szenyéri uradalom a török időkben (Forráspublikáció)

megy a várkastélyhoz „de victu et expensis habebit provisionem”. Ha a káptalan ügyében vagy kezdeményezésére érkezik, a káptalan viseli a költségeket.

Kettőbe hajtott papírív első és második lapjára írt szöveg. EKM Lad. 29. fasc. 2. n. 13. — A hátlapon (Radetius István írásával): Porrecta per magnificum dominum Echium, ultima Martii 1564.

/30. 1564. április 6. (sexta Apr.) Bécs (Viennae).

Salm Eck (Ecchius a Salmis) gróf úr stb., valamint a Militiensis János Neugrad-i és Radetius István Saswar-i főesperek követek (nuncios) által képviselt esztergomi káptalan között létrejött megegyezés (transactio) Zenyer várkastély ügyében.

(1) Ecchius gróf megígéri jó keresztény1 hitére és emberségére, hogy az alább írt feltételeket minden pontjukban megtartja és megtartatja, amíg Zenyer várkastély a megegyezés értelmében saját és servitorai kezén lesz.

(2) Amint a káptalan a Zymig megyében levő Zenyer várkastélyt minden fogával, prédiumával, falujával, erdejével, malmával, szántóival, halastavaival, halászóhelyeivel (piscinis, piscaturis), részeivel, szőlőhegyeivel, felszerelésével (munitionibus), haszonvételeivel (emolumentis), hadi eszközeivel és a kastély ágyúival (ingeniis) átadja, a gróf 1564 György" napjától számított hat éven át évente Szent György napján 200 rajnai (Renenses) forintot - 160 folyó (currenti) magyar forint értékben — fizet és deponál az esztergomi káptalan részére a pozsonyi káptalannál, s a király által rendelkezésre bocsátott és megbocsátandó lovasokkal és gyalogokkal minden ellenséggel szemben meg fogja védeni azt. Az ez évi fizetség tekintetében a káptalan hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő György- napkor csak az összeg felét fizesse és a szeptemberi Mihály-napkor a másik felét.

(3) A bérlő a várkastély népeit törvényes jogaikban megtartja, officiáli- saival és azok servitoraival megtartatja, s megelégszik a jobbágyoktól kapott jövedelmekkel. Tőlük a szokásosnál többet sem erőszakkal, sem másképpen nem vesz és nem vetet. A jobbágyok bármikor, bármilyen ügyben akadályoztatás nélkül felkereshetik a káptalant panaszaikkal.

(4) Ha a bérlő a szokottnál több bort kíván, s vannak jobbágyok, akik önként eladják borukat, azt nem erőszakkal veszik meg és nem alacsonyabb áron, mint ahogy azt el akarják adni.

(5) A várkastély tartozékait lehetőség szerint növelni fogja. A várkastélyban építkezést nem végez, vagy ha mégis, akkor nem a káptalan és a jobbágyok költségére; megelégszik az átvett állapottal. Ha a közjó érdekében mégis szükség lesz erődítésre, a bérlő kérje s tájékoztassa a káptalant, és közös akarattal határoznak az építkezésről.

(6) A bérlő megesketteti mostani és jövőbeli várnagyait, officiálisait és servitorait, hogy halála esetén a várkastélyt minden fizetség és jogi eljárás nélkül a káptalan vagy utódai kezére adják. Sem a bérlő halála, sem a várkastély visz- szaadása esetén sem a káptalantól, sem a jobbágyoktól, sem a káptalan uraitól szolgálatuk kapcsán semmit sem követelhetnek, hanem csak örököseitől, utódaitól és az ő javaikból. Ha az örökösök a várat (arcem) a mostani megegyezés szerinti határidőig megtartani kívánják, azt megtehetik.

122