Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
Melyek lehettek a Bő nemzetség ősi nemzetségi birtokai, illetőleg a központjai? Hiszen Müller Róbert szerint a fanyódi járásban lévők mind későbbi, s csupán XIII. századi szerzemények.36 Ez a kategorikus megállapítás felülvizsgálatra szorul. Valóban I. Izsép szerzi Tót-Gyugy (Gyog) egy részét. II. János pedig a Somogyvár közelében lévő Kölked és Magyart (Buzsák) részek kapta meg. Magyari fele „régtől fogva” az övék, míg a másikat, a somogyi várnépek itteni birtokát 1268-ban szerezte meg először.37 Ezek a birtokok később is adomány, csere tárgyai. II. János több Bő-höz közeli birtokot, így Szentmártont (Mező) Csokonya mellett és Bodrog nevű falvak - leány negyed fejében - nővérének, illetőleg sógorának, Bay Bertalannak adott át. Ezek a birtokok 1313-ban - Bay Bertalan magvaszakadtával - visszakerültek a nemzetséghez.38 I. Trepk fiai, vagyis a Bő nemzetség akkori tagjai 1324-ben tiltakoztak „Csoknya azon részének elajándékozása ellen, ahol a Szent- Márton tiszteletére szentelt egyház állott.”39 Ez a Csovonya (Csokonya) 1278-ban is szerepel, az ör nevű (Eur) helységgel. Az utóbbiban laktak II. János szolgái. 1302-ben I. Trepk testvérétől, III. Jánostól 20 márkáért veszi meg a távoli Lábod melletti Margya birtokot. Majd pár évvel később a Felső-Zsitfa melletti szerzett Sykova nevű birtokát adja át kárpótlásul Sárközy Ibrahimnak/*0 A nemzetségi birtokok 1449-ben a legkiterjedtebbek. Somogy megyében ÉNy felől DK-i irányban, ferdén húzódtak, Somogy-Zsitfa és (Mező) Csokonya- Szentmárton vonalában. (3. ábra) Összefüggő uradalmat alkotnak, amelyet alig- alig szakít meg egy-egy — más birtokhoz tartozó - helység. S ekkorra már a nemzetség négy családjának a központja is kialakult. így Szőcsény, Léta és Sá- voly-Kysbü (Kisbő), Somogy-Zsitfa, Csákány, Varjas-Kér, Gyóta falvakkal, míg Lak és Kölked Hidas, Akcs-Magyari (Buzsák), Gyugy, Kis-Berény településekkel, addig Kürtös Pusztakovácsi, Sörnye, Szevecs, Kak, és Bő Bodrog, Jád, Szentmárton birtokokkal alkotnak egy-egy egymás szomszédságában lévő birtoktömböt.41 (2-3. ábra) Szőcsény-Léta, Lak-Kölked, Kürtös és Kis-Bő, Nagy-Bő látszik egy-egy családi, illetőleg nemzetségi központnak, amelyekhez összesen 17 birtok tartozik szervesen. Vagyis a XIV-XV. századra ÉNy-on a Szőcsényi-Létai, ÉK-en a Laki Thuz, a Messer, DNy-on a Kürtös-Messer család birtokközpontjai alakulhattak ki, a hozzájuk tartozó Bodrog-büi, a szőcsényi és a laki várakkal (földvárakkal). De talán még a nemzetség kezében lehettek a csákányi, a sávolyi, a sörnyei(ka- ki)-mezöcsokonyai földvárak is. Végül a - nemrég felfedezett földvárával együtt - Sörnye is birtokközpont lehetett.42 Egy országbírói pecsét alatt kiállított zálogvalló levél éppen Sörnyén kelt. Vagyis Sörnyei Mihály ítélőmester lakhelyén, ahol a nagybíró pecsétjét őrizte. Sőt azt is tudjuk, hogy Sömyei Mihály, testvéreivel, Trepk fia Miklós fiaival: II. Trepkkel és VI. Jánossal együtt gazdálkodott. (2-3 ábra) Ugyanakkor Sörnyei Mihálynak több helyen, köztük még Lakon is van birtoka, mivel 1385-87-ben, mint nádori ítélőmester az ottani jobbágyainak kifosztása miatt pereskedik.43 3- A nemzetségi birtokok és központok... 10
