Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Függelék - 1. Somogyi Levéltári Napok '82
A megnyitó után Kanyar József előadására került a sor Honismeret és közművelődés címmel. Az előadó a bevezetőben tisztázta a közművelődés és a honismeret elvi fogalmait, példákkal illusztrálva megállapításait. A történelemkutatás és a honismereti munka összefüggéseiről beszélve megállapította, hogy a honismereti munka történeti megalapozottságának egyik bázisintézménye a levéltár. Sorba vette azokat a tennivalókat, amelyeket a levéltár végez a honismereti mozgalom támogatásában. Mindenekelőtt a levéltári kutató- és feltáró munkáról beszélt, majd a kiadványozási munkákról, a levéltár anyaggyűjtő és dokumentarista tevékenységéről, a kiállításokról, a megyei, a regionális és az országos tanácskozásokról és konferenciákról, honismereti szaktáborok munkájáról. Sokat időzött az iskola és levéltár kapcsolatrendezéséről a közművelődésben. Bejelentette, hogy a Levéltári Napok alkalmával évente megjutalmaznak 10-10 pedagógust, akik a levéltárral együttműködve erőfeszítéseket végeznek a nemzeti tudat és a szocialista hazaszeretet növelése s hazai történelemtanításunk érdekében, akik a levéltári kiadványok felhasználásával színesebbé tudják tenni a történelemtanítást az iskolákban. Az előadáshoz hozzászóltak: Gulyás János, Jáger Márta, Károlyi Irma, Mészáros Balázs, Orbán Gézáné, Sipos Csaba, Svajda József és Reöthy Ferenc. A következő napon a megye történclemszakos tanárainak jelenlétében, azok továbbképzését is szolgálva - a levéltár tudományos munkásságáról tanácskoztunk 200 hallgató jelenlétében. Elsőként Felszabadulásunk utáni történelmünk tanításának problémái címmel Balogh Sándor professzor tartotta meg előadását. A sokrétű mondanivaló első részében a magyar népi demokrácia születésének körülményeiről, népi demokratikus államrendszerünk politikai intézményrendszeréről, a közvetlen demokrácia lényegéről beszélt, a pártok egymáshoz való viszonyát tisztázta és érintette azokat a hibás politikai lépéseket is, amelyek a népi demokrácia ezen időszakában következtek be. Az előadó az ország nemzetközi helyzetével és a lakosságcsere kérdésével is foglalkozott: leszögezve a kollektív felelősség elvének és gyakorlatának a tarthatatlanságát. A II. világháború utáni párizsi békeszerződésről szólván pedig megállapította, hogy az hátrányosabb helyzetbe hozta az országot, mint a trianoni békeszerződés. Balogh Sándor előadása