Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Deákvarga Dénes-Szigetvári György: Somogy megye népessége és településhálózata (1960-1980)

SOMOGY MEGYE NÉPESSÉGE ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZATA (I96O-I98O) DEÁKVARGA DÉNES-SZIGETVÁRI GYÖRGY Korunk városfejlődése, mely az egész országot jellemzi, Somogy megyében is erőteljesen érezteti hatását. Megyénk településhálózatának szerkezete és településeinek arculata az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A következőkben elsősorban a legfontosabb demográfiai mutatók segítségével próbáljuk meg érzékeltetni e változások nagyságrendjét, jelentőségét és kihatásait. Somogy megyét a török pusztítás óta szinte minden vonatkozásban az ország elmaradottabb területei közé sorolhatták társadalmi és gazdasági fejlettségének alacsony szintje miatt. A székhely, Kaposvár is csak 1873-ban nyert rendezett tanácsú városi rangot, és ettől kezdett fejlődése felfelé ívelni. Majdnem száz év telt el, mire néhány járás székhelye ismét város lett: 1968-ban Siófok, 1971-ben Nagyatád, 1977-ben Marcali és 1979-ben pedig Barcs. E cím részben indokolt, részben csak előleg, vele a fejlődés lendületét kívánják fokozni. Várható, hogy a fejlődés további községek számára is megteremti a várossá válás feltételeit. A felszabadulás utáni politikai, gazdasági és társadalmi változások a településhálózatban éppen az elmúlt húsz évben okoztak igen jelentős mennyiségi és minőségi átalakulást. E változásokat országosan és kisebb területekre vonatkozóan is számos tanulmány és terv elemezte, értékelte. Tanulmányunk e gondolatok sorát kívánja Somogy megyére alkalmazni. Somogy megyében az elmúlt évtizedekben nagyarányú városokba irányuló népességvándorlás zajlott le: 1950-ben a mai öt somogyi város területén 7a ezer fő élt, a megye népességének 20%-a, 1960-ban 88 ezer fő (24%), 1970-ben 107 ezer fő (30%), míg 1980-ban 131 172 fő (36,4°/o). Ez idő alatt a megye népessége alig változott, 360000 fő körül ingadozott, az 1980-as statisztika szerint 359 666 fő volt (1. i. ábra). Megállapítható, hogy a megyében a már említett városok és a városiasodó nagyközségek (Boglárlelle, Csurgó, Fonyód és Tab) létszámgyarapodása alapításuktól kezdve szinte töretlen. E kilenc településben él jelenleg a megye népességének mintegy kétötöde. Megyénk 232 távlatban is községi jogállású települése esetében más a kép. Ezek országos viszonylatban kisközségek, hisz a legnépesebb, Nagybajom lakosszáma is 4 000 fő alá esett.