Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Szili Ferenc: Dél-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1944-1948) (Ötödik rész.)

DÉLKELET-DUNÁNTŰL CUKORRÉPA TERMESZTÉSE ÉS A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR (1945-1948) Ötödik rész SZILI FERENC A cukorrépa-termesztés újjászervezése Somogy megye jelentős területe még hadszíntér volt 1945. március 29-én, amikor Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke már kiadta a 814/194). M. Ë. számú rendeletét, amelyben az 1944. évi termésű cukorrépa felhasználásának körülményeit és az 1945. évi cukorrépa termesztésével kapcsolatos kérdéseket rögzítette. A kormány ezzel is mintegy jelezni kívánta, hogy a cukorrépa termesztését és a cukoripart a nemzetgazdaság és egyben az újjáépítés egyik kulcsfontosságú kérdésének tekinti. A rendelet értelmében kötelezővé tették a cukorrépa termesztését mindazok számára, akik az előző évben a szeszgyárakkal, vagy pedig a cukorgyárakkal szerződést kötöttek. A 30/1945. F.M. számú rendelettel létrehozták a termelési bizottságokat, amelyek megállapították, hogy a termelési kötelezettség milyen arányban érinti az egyes gazdaságokat. Felmentést adhattak mindazoknak, akiknek a gazdasága az 5 kat. holdat nem haladta meg. Létrejöttek a termelési bizottságok községi, járási és megyei szervezetei, amelyek együttműködtek a cukorgyári megbízottakkal, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőséggel, a járási felügyelőkkel, a Mezőgazdasági Kamarával és mindazon szervekkel, amelyeknek hatáskörébe tartozott a mezőgazdaság újjáépítése, illetőleg a cukorrépa-termesztés új alapokon való megszervezése. A mezőgazdasági szakemberek számára nyilvánvaló volt, hogy a cukorrépa a legfontosabb ipari növény, ,mivel kat. holdanként a legtöbb kalóriát termeli: 16 100 000, a burgonya: 9000000, a tengeri: 5 000000, a búza pedig csak 4 160 000 kalóriát.

1 A cukorrépa termesztésének azonban egyéb előnyei is voltak, mivel az állatállomány részére szükséges takarmányt viszonylag könnyen biztosította, de az élelmiszeripar több ágának is adott nyersanyagot, így közvetlenül, vagy közvetve számos munkalehetőséget teremtett a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt, amelynek társadalmi és politikai jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznunk. . ; ; - -y: . . . ...... A 600/1945. M. E. sz. rendelet, amely felszámolta a nagybirtokrendszert, a demokratikus átalakulásnak csupán a kezdetét jelentette, egyben olyan strukturális átalakulást is előidézett, amely új lehetőségeket és igényeket teremtett a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozó iparban egyaránt. Az agrárdemokrácia kiszélesedése szükségszerűen következett a nagybirtokrendszer felszámolá-