Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

T. Mérey Klára: Somogy megye gyáriparának helyzete a második világháborúban és az azt követő években

szag egészéről 1943-ból állnak rendelkezésünkre hasonló típusú adatok. Eszerint a 100 üzemre eső tanoncszám 315 fő volt.

16 Figyelmet érdemel Somogy megyében a gyári tisztviselők viszonylag, alacsony száma is. A 100 üzemre jutó tisztviselők létszáma 179 fő volt Somogyban, Magyarországon ez az adat 1943-ban 1181 fő. De megvizsgálhatjuk ilyen módszerrel és szempontból a gyárakban alkalmazott szakmunkások számát és arányát is. Míg Somogy megyében 1942-ben 100 gyárüzemre 626 szakmunkás esett, addig Magyarországon 1943-ban 2455 fő! A megye összesített és összehasonlító adatainak ilyen jellegű felhasználhatóságán kívül a táblázat adatai az egyes települések gyáriparának helyzetéről is jól használható képet adnak. Ebből megállapíthatóak az egyes települések társadalmi szerkezetének változásai is. A gyáripar legfontosabb gazdálkodási és termelőkapacitás adatait térképeink településenként ábrázolják, ezek a munkások számát, a gépi teljesítmény lóerőben kifejezett összesített értékét településekre lebontva mutatják be az 1942. és az 1946. években. A tőkeberuházás és a termelési eredmény összesített adatait azonban csupán az 1942. évi térképeken tudtuk bemutatni. Ezek az ábrák megmutatják, hogy Somogy megye területén már a háború idején kialakultak a gyáripar jellegzetes központjai: mindenekelőtt a megyeszékhely Kaposvár. A járási központokon kívül is találunk néhány, egy vagy több gyárral rendelkező települést, ahol vagy a nyersanyag, vagy a munkaerő megfelelő gyártelepítő tényező erejével hatott. Világosan jelzik ezek a térképek, hogy a megye területén már kialakultak azok az „ipari központok", amelyekre a továbbiakban építeni lehetett. A III. Táblázatunkban helyeztük el mindazokat az adatokat, amelyek a megye gyáripari üzemeinek további jellemző vonásait adják. Ez a táblázat tájékoztat a megye gyáripari üzemeinek tulajdonviszonyairól, illetve a cégformákról (egyéni, társas cég, részvénytársaság stb.). Az üzemnapok száma és az üzem kihasználtságának foka az üzemmenetről, a munkások által teljesített napi és évi munkaórák száma kizsákmányoltságuk fokáról ad tájékoztatást. Vitathatóak a munkások és a gyárosok fizetéséről közölt adatok. Ezeket nemcsak az teszi kétségessé, hogy néha a részadatoknak ellentmondó „végeredmény" került a táblázatos kimutatásba, hanem az is, hogy esetenként a természetben kapottak pénzértékét nem tünteti fel a forrás. így azután az összehasonlítás eleve kétséges eredményhez vezet. Az összeíráshoz adott utasítás szövege is magával hozza az adatok értékelhetőségének számos nehézségét. A gyáriparosoknak ui. érdekében állt a bérek „ködösítése". Az összeíráshoz mellékelt utasítás ezt elősegítette. A gyáripari termelésről készítendő kérdőívhez adott utasítás szövege a következő: „Munkabér gyanánt nem egy munkás napibérét, sem heti, sem havibérét, hanem az évnegyedek első napján alkalmazva volt összes munkásoknak arra a napra esett öszszes egynapi munkbérét kell bejegyezni. Ha a naptári negyed első napján üzemszünet miatt vagy más okból nem voltak, a legközelebbi napon alkalmazva volt munkások számát és munkabérét kell bejegyezni, megfelelőleg átjavítva az időpontot is."

1

' Ennek alapján a munkabérek tényleges nagysága konkrétan nem állapítható'meg, az arányokról azonban többé-kevésbé az igazságnak megfelelő képet lehet alkotni;