Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban

következők voltak: ifj. Csendes Mihály, Molnár András, Bakos István és Jassik Gyula.

95 A Pécsi Királyi ítélőtábla elé, a törvényszék ítéletének tárgyalása 1933. október 2-án került. Ekkor a védők és az eisőfokon elítéltek beterjesztett fellebbezéseiknek, valamint az elsőfokú ítéletnek a tárgyalására került sor. Az ítélőtábla elnöke Soós Béla, tagjai Bozán Gyula és Boda Géza voltak. Tábla a védelem indítványát, hogy a vádlottak csak a nyomozók brutalitása következtében ismerték el a cselekményt - „figyelembe vehetőnek nem találta". Az eLsőbíróság ítéletében a „tüzetesen mérlegelt bizonyító adatok alapján megállapított tényállást valónak fogadta el" - a királyi ítélőtábla. így valamennyi vádlott - mondotta ki a táblai ítélet - a vádbeli bűncselekményt elkövette, és ezért az elsőbíróság ítéletét is jóváhagyta. A továbbiakban jogászt indoklások következtek az ítélet, illetve a vádpontok csoportosításával, illetve azok elkövetőivel szemben.

90 1933. december 4-én, az ítélőtábla B. I. 1144/1933/58. számú ítélete ellen az elítéltek semmisségi panasszal éltek. Ezeket a tábla B. I. 1171/1933/59. és 65. szám alatt a Kúriához felterjesztette.

97 A Magyar Királyi Kúria 1934. február 7-én, dr. Osvald István elnöklete alatt, B. I. 6190/33. szám alatt hozta meg az ítéletét. A Kúria több személynél módosította a büntetés kiszabását. így Hoffer Lajos büntetését megsemmisítette és vétségként 8 napi fogházra ítélte, amit az előzetes letartóztatással kitöltöttnek vett. Kelemen, Kanyar és Baranyó mellékbüntetését megsemmisítette. Kozma Géza fogházbüntetését 6 hétre, Kelemen fogházbüntetését 8 napra szállította le, melyet az előzetes letartóztatással kitöltöttnek vett. A többi semmisségi panaszt elutasította és az alsófokú bírósági ítélet meg nem támadott részeit a Kúria nem érintette. Ezt azzal indokolta, hogy azt „az alsóbb-bíróságok a bűnösségi körülmények helyes figyelembevételével, a cselekmények tárgyi súlyának s a vádlottak alanyi bűnössége fokának megfelelően állapította meg."

98 Kúriánál a főügyész a 12 vádlottnál súlyosbítást kért, miközben a védők enyhítésért folyamodtak. Ezzel az ítélet végrehajthatóvá vált és az elítélt kaposvári kommunisták megkezdték büntetésük letöltését. * * * Varga Ferenc büntetését a szekszárdi börtönben kezdte meg, majd 1953. december 23-án a szegedi kerületi börtönben töltötte, ahonnan 1936. május 25én szabadult és ekkor Kaposvárra bocsátották. Kiszabadulása után rendőri megfigyelés alatt tartották, majd a II. világháború idején munkaszolgálatra hívták be. 1944 októberének elején Baja környékén szökés közben elfogták és statáriális ítélet alapján kivégezték. Utolsó üzenetét húgához intézte: „. . . Vége . . . amiért 15 éves korom óta harcolok ... 39 éves éves koromban megölnek. Ne sirassatok, vigyétek tovább!"

99 Vigh Pál Szekszárdon töltötte ki a 2 évi fogházbüntetését és 1935. március 22-én szabadult. Ezután rendőrségi megfigyelés alatt állt, miközben a fővárosban és Kaposváron kapcsolatban állt az illegális kommunistákkal. 1939-től 1941-ig katona, majd 1942-ben mint megbízhatatlant a 442. különleges munkaszolgálatos századdal a frontterületre vitték, ahol sikerült átszöknie a szovjetekhez. Különböző hadifogolytáborokban antifasiszta tanfolyamokat végzett, illetve tartott. Hazaérkezése után 1956 szeptemberéig, nyugdíjazásáig különböző