Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban

Később Király azt is megtudta, hogy Varga és Kovács szállította a fővárosból az illegális sajtót, valamint a Társadalmi Szemlét és a Marxizmust is. Varga további szervezőmunkáját dicséri, hogy rövidesen egyik legtehet­ségesebb fiatal munkatársra sikerült szert tenni Vigh Pál (1907-1962.) személyé­ben. Vigh ekkor illegális tevékenységért már egy évi börtönbüntetést szenvedett. Kaposvárra büntetése letöltése után került. Varga régi barátjánál, Eibicht Pál (190Ő-1944.) cipész műhelyében került sor az első találkozásra. Később a Né­meth István utcai fasorban találkoztak. Varga Vighben rövidesen a kiváló szer­vezőt, a hallgatni tudó, kitűnő illegális harcost ismerte fel. Később vidéki szer­vező munkával Jutában és Nagybajomban bízta meg/ 11 1932 tavaszán Kelemen József (1903-) jutái asztalost, volt tanonctársát Varga Ferenc felkereste és bekapcsolta a földalatti munkába. Később a vidéki szervezőmunkára, illetve összekötő-munkára Szabó Miklóst (1894-?) nyeri meg Varga. Kelemen rövidesen Szabótól Társadalmi Szemlét, Marxizmust és Kizártak a pártból című füzetet kapott. Rövidesen Kelemen József megkezdte Jutában és környékén a kommunista sejt szervezését. Először Nagy József kovácsmesterre és Szabó János kereskedőre gondolt, de rövidesen elállt szándékától. Szabó Miklóst következő jutái útja alkalmával Baranya István (1900-1945) borbélymesterrel ismertette meg Kelemen. Baranyó hajlandóságot mutatott a földalatti munkára és ezért átadott Szabó neki is a Társadalmi Szemléből egy példányt és cikkma­gyarázatot is tartott. Baranyó később 1933 január végén Kaposváron, Varga Fe­renccel is találkozott, aki a társadalmi rend megváltoztatásáról beszélt neki és 4 db füzetet adott át. Szabó, Jután mindkettőjüknek a szociáldemokraták árulásá­ról beszélt és arról, hogy a „Magyarországi Kommunista Párt sok tagot tud gyűj­teni, meg lehetne szállni a középületeket is és az uralmat is magukhoz ragadhat­nák." Majd taktikai utasításokkal látta el őket az osztálytársadalommal szem­beni harcban. 43 Kelement, aki jelentős könyvtárral, eszperantista kiadványokkal rendelkezett, a községben a jegyző és a pap állandóan gyötörte és figyeltette bal­oldali nézeteiért, kijelentéseiért. A hetesi csendőrök - az őrs kerületébe tartozott Juta is - elsőként csaptak le Kelemenre és három nappal korábban a kaposvári lebukáskor, már adatokkal rendelkeztek, illetve eszperantó nyelvű orosz és ma­gyar kiadású füzeteket foglalt le nála a szombathelyi csendőrnyomozó alosztály. 4 ' 1 Eibicht Pált (1906-1944) a Bethlen téri műhelyében keresi fel Varga több alkalommal és kapcsolja be az illegális munkába. Az ő műhelyében találkozott Vigh és Varga is, valamint nála helyezték el a fővárosból érkezett röplapokat, egyéb kiadványokat. Eibicht a Társadalmi Szemlét buzgón olvasta, illetve vá­sárolta. Mivel családos ember volt, mozgása és lehetőségei a szerény foltozó ci­pészmesternek erősen behatárolt volt. 40 Varga kapcsolta be a polgári származású Kozma Géza (Kaufmann) (1914­1938) joghallgatót, akivel a kaposvári Munkásotthonban sakkozás közben ismer­kedett meg. Kozma tagja volt a szociáldemokrata pártnak és mint másodéves pé­csi „mezei" jogász, hogy anyagi helyzetét függetlenítse, 1931. október 15-e óta dr. Lengyel ügyvédi irodájában írnokoskodott. Kozmának kapcsolatai voltak a Pécsett szervezkedő illegális kommunista egyetemi hallgatókkal. Varga Kozmát .olvasott, müveit marxistának ismerte meg és nagyobb tervei voltak vele. így kapta meg az 1932 végén érkezett Vörös Segély bélyegek egy részét, melyet ér­tékesített, illetve azokat Kaposváron a Rákóczi téri házakra 1932. december 23­án, illetve március 15-én Gyimesy ügyvéd Eszterházy utcai házán ragasztotta

Next

/
Thumbnails
Contents