Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban
akik irodalmi és történelmi előadásaikat a polgári szemlélet alapján tartották. 23 A következő évben, a gazdasági válság kellős közepén, hasonló szellemben történt a munkások felvilágosítása. 19 31 végén történt bizonyos változás a Munkásotthonban, illetve a szociáldemokrata pártszervezetben. 1932 februárjában ennek is köszönhető, hogy az éves beszámoló taggyűlésen - konferencián - hatszáz szervezett munkás vett részt. 24 A hatóságok türelmetlenségére mutatott, hogy egy lojális hangú be nem jelentett előadásért a pártszervezet vezetőit bebörtönözték. 20 Az 1932-es évben Szapáry főispán a kaposvári szervezett munkásokról a következőket jelentette a belügyminiszternek: „A tagok nagy része nem tesz eleget a tagsági kötelezettségének, a vezetőség a tagsági díjak fizetésére nem is helyez súlyt." Kiderült a jelentésből, hogy Kaposváron a nyomdászoknak, a vasasoknak, a földmunkásoknak, a kereskedelmi alkalmazottaknak, a szabóknak, az építőknek, valamint a famunkásoknak volt önálló szakszervezetük. Megszűnt, illetve felszámolt az élelmezési, valamint a bőripari szakszervezet kaposvári csoportja. Megállapította a főispán jelentésében, hogy a Kaposvári Munkásotthont, valamint a Munkások Eszperantó Egyesületének Kaposvári Csoportját a szociáldemokraták, illetve a pártszervezet irányítja. 26 Sztrájkok szervezését, irányítását ugyancsak a pártszervezet, illetve a szakszervezeti csoportok vezetői végezték. A város vezetői mindent elkövettek, hogy a munkások a válság idején ne sztrájkoljanak. Ha viszont nem tudták megakadályozni, illetve gyorsan leszerelni őket, akkor az erőszakhoz nyúltak. Ezekben az években átlagban évente 2-3 sztrájkról beszélhetünk. 2. A baloldaliak fokozott megfigyelése A polgári hatalom biztosítását, az uralkodó osztály biztonságát 1929-től fokozottabb figyelemmel végezte a kaposvári rendőrség. A tucatnyi detektív mellett a 60 főnyi rendőrlegénység fő feladata, a baloldal figyelemmel kísérése volt. A húszas évek elején került Kaposvárra vitéz dr. Lengyel István rendőrfogalmazó, aki rövidesen a politikai ügyek szakértője lett. A rendőrkapitány dr. Cséry Bálint mellett ő, az óvatos megelőzést, a leszerelést és a szervezett munkásság sorainak a bomlasztását végezte, több-kevesebb sikerrel. A letartóztatottak lélektani megdolgozását dr. Lengyel eredményesebbnek tartotta, mint a durva erőszakot. Kaposváron a rendőrségen a harmincas évek elején jelentős anyag állt össze a baloldali munkásmozgalomról. A rendőrség munkáját nagyban megkönynyítette a különféle jobboldali szervezetek és egyletek bizalmas figyelő-szolgálata is. Az első összesítést még csak a baloldali legális szervezetek, egyletek tagjairól készítik. 1929. március 22-én, az alispán a pécsi 4. vegyesdandár parancsnokság átiratát megküldte a szolgabíráknak. A kimutatás egyelőre a vezetőkről, szervezetekről és helyiségeiről készült. 27 Rövidesen ezt követte a Vitézi Szék megyei székkapitányának, vitéz Csicsery Rónay István alezredesnek, 1. számú bizalmas körlevele, amelyben felhívta a vitézi rend tagjait a fokozottabb felderítésre, a kommunisták üldözésére. A mocskolódó hangú felhívásban Csicscry-Rónay elismerte, hogy a Tanácsköztársaság óta „nem múlott el egyetlen esztendő sem, hogy újabb és újabb kommunista összeesküvést ne leplezett volna le a rendőrség. Titkos kommunista társaságok alakultak, melyeknek célja volt a magyarországi