Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

szállítmányt rontó szabad ég alatti tárolás. (Pl. 1882-ben Darány és Szigetvár ál­lomásokon 2-3 hétig is a szabadban ázott a gabona.) Elegendő zárt vagon.híján nyitott kocsikban is szállították a terményeket. Esős időben félig tönkrémerive érkezett meg a távoli rendeltetési helyére, pl. a fiumei kikötőbe. A vágón- és rak­tárhiány kölcsönhatása lassította a szállítást, megnehezítette a kereskedők határ­idős ügyleteit. 100 A vagonhiány az 1890-es évek első felében is nyomasztó volt, különösen az őszi hadgyakorlatok és az ezekkel időben egybeeső gabonaszállítási csúcs ide­jén. Ilyenkor tömegesen vették igénybe a nyitott kocsikat, sőt a gabonát elpiszkító szénszállító kocsikat is. (A vasút csak az i%-on felüli súlyhiányt volt hajlandó megtéríteni.) 101 A krónikus kocsihiányt minden valószínűség szerint a szervezés elégtelensége idézte elő, hiszen - amint arra már korábban rámutattunk - a vasúti kocsikapacitás évi átlagban legfeljebb 20-30%-os volt. 5. Kaposvár mint vasúti csomópont A megyeszékhelyünkről írt valamennyi monográfia 102 és településtörténeti tanulmány szól arról, hogy a vasútnak milyen fontos szerepe volt a XIX. sz. utol­só harmadától Kaposvár városfejlődésében. Nem szándékunk e helyen ezeket a megállapításokat elismételni, vagy akárcsak összefoglalni. Azt talán mégsem ér­dektelen megemlítenünk, hogy a korabeli sajtóban közölt vélemények szerint Ka­posvár a vicinálisépítések hatására iparosodott, jött itt létre a tégla-, a cukor- és burgonyalisztgyár. 103 Ha nem is lehet a város valamennyi üzemalapítását a szá­zadfordulón a vicinálisépítésekkel összefüggésbe hozni, az - ugyancsak gyenge ­iparosodás és a vasútépítés közötti kapcsolatot, sőt bizonyos mértékű kölcsönha­tást nem lehet tagadni. A vasútnak mint az egyik leghatásosabb településfejlesztő erőnek a fon­tosságát vidéki városainknak szinte mindegyike korán felismerte. Kaposvár sem volt kivétel, hiszen az itt is nyilvánvaló volt, hogy a megyeszékhely mellé akkor szerveződhet elsőrangú gazdasági vezető funkció is, ha tágabb környezetével sok­irányú vasúti összeköttetésre szert tesz. A következőkben bemutatunk néhány jel­lemző mozzanatot Kaposvárnak a vicinális vasutakért, majd csomóponttá fej­lődve a kiegészítő vasúti infrastruktúráért folytatott küzdelméből. Még el sem készült megyénk első helyiérdekű vasútja, amikor Kaposváron már kifogásolták, hogy miért nem a megyszékhelyt érintő vicinálist építették meg először. A SOMOGY 1890. január 14-i számának „Űj vasúti terv" c. cikke sze­rint Kaposvár 8-10 évvel ezelőtt szépen fejlődött, most pedig stagnál. Megszűn­tek a nagy építkezések, kisebbek a beruházások, nincs már olyan vállalkozási kedv sem, a MÁV ígért műhelyfejlesztése is elmaradt. A város gazdasági fellen­dítését, épületállományának gyarapodását a Balatontól a Dráváig húzódó, Ka­posvárt is érintő vasút létrehozásától várták. 1104 - Az mai szemmel nézve is nyil­vánvaló, hogy a három fővonal alkotta kereten belül bárhol is építették volna meg az első vicinálist, arra mindenképpen bizonyos féltékenységgel tekintett vol­na a többi, még ellátatlan terület lakossága. Itt azonban nemcsak arról volt szó, hogy a Balaton és a Duna-Dráva között mily óriási területnek nincs még vasútja, és ezért szekereken kell fuvarozni a terményt, hanem azt is elvárták, hogy már az etsŐ vicinális vasút is járuljon hozzá a megyszékhely továbbfejlődésébe^. Ne

Next

/
Thumbnails
Contents