Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Komjáthy Miklós: A delegáció első ülésszaka és első elnöke
JEGYZETEK 1. Az Osztrák Tudományos Akadémia megbízásából a magyar és az osztrák delegációk történetén dolgozom (Die Habsburgermonarchie 1848-1918. c. mű számára). Az elmúlt esztendőkben 3-3 hétig kutattam a bécsi levéltárakban (Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Finanzarchiv). Készülő tanulmányom első fejezetének somogyi vonatkozásokat is tartalmazó részét közlöm az alábbiakban. 2. Üjváry Jolán: Saárdi Somssich Pál 1811-1888. (Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis 86.), Pécs, 1936. 3. és köv. 1. - Somssich életrajzának, pályafutásának legfontosabb adatait ebből a tanulmányból merítettem, amelynek nagy értéke, hogy még felhasználhatta a Somssich család sárdi levéltárának a második világháborúban elpusztult anyagát. Egyébként fentebb jelzett dolgozatom legfontosabb forrása az Országos Levéltár K8 szekciójának (Országgyűlési Levéltár - a Közös Ügyek Tárgyalására Kiküldött Országos Bizottság - Delegáció) iratanyaga. A delegációs naplók hitelesttett eredeti példányainak legtöbbjét, főképp a későbbieket, a több mint száz esztendős borítékok pecsétjének feltörésével elsőként használtam. A javított és hitelesített naplókat a jegyzőkönyvekkel s egyéb irományokkal együtt azután, még az ülések évében nyomtatásban is kiadták. Az alábbiakban a nyomtatott kiadást idézem, az ülés napi dátumával s a megfelelő kötet lapszámával. Az első ülésszak jegyzőkönyvei és naplói Fenyvessy Adolf és Kónyi Manó gyorsírói főnökök közreműködésével készültek. 3. Üjváry i. m. 13-14. .1. 4. Üjváry i. m. 27. 1. Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei. Budapesti, köt. 26-27. 1. nyomán. 5. Üjváry i. m. 29. 1. Kónyi fentebb idézett munkája 13. 1. nyomán. 6. Somssichnak Pozsonyban 1848. március 29-én Baranya megyéhez intézett levelét teljes terjedelmében közli Üjváry i. m. 28-29. 1. 7. Somssich Pál beszédei. 1843-1888. Összegyűjt. Somssich Miklós. Budapest, 1942. 73. 1. (Részlet 1866. dec. 3-i képviselőházi beszédéből.) - 1861. május 18-i beszéde az Országgyűlési Napló 53. 1. 8. Kónyi i. m. I. köt. 191. 1. lapján Üjváry i. m. 32. 1. 9. Üjváry i. m. 39-40. 1. 10. Sennyey Pálnak hozzá intézett, a Somssich levéltárral elpusztult levele alapján Üjváry i. m. 39. 1. 11. Somssich Pál beszédei i. m. 73. 1. 12. Ismeretes, hogy Deák az események forradalmi fordulata elől félrehúzódott. Forradalomellencs álláspontjával minden bizonnyal harmonizált Somssich Pálnak 1866. február 22-i képviselőházi beszéde, amelyben a kiegyezési mű egyik pozitívumaként értékelte, hogy villámhárítója lesz minden forradalmi megmozdulásnak. (Országgyűlési Napló 1866. évf. 290. 1.) 13. Deák Ferenc, miután a királynak 1866. febr. 27-i válasza a képviselőház tagjaiban a megegyezésnek szinte minden reményét eloszlatta, a képviselőház febr. 28-i ülésén, annak bizonyítására, hogy a nemzet komolyan óhajtja királyával a megegyezést, azt javasolta, küldjön ki a maga kebeléből egy nagyobb létszámú bizottságot, a közös viszonyok iránti javaslatok kidolgozásához. E javaslat alapján született meg az ;2-es, majd az erdélyi képviselők megjelenése után április 16-án a 67-es bizottság. Május 3-án ugyancsak Deák indítványára e nagyobb bizottság a kérdések alapos megvitatására expeditívebbnek ígérkező, 15 tagú bizottságot választott tagjai sorából. A kiegyezési mű, mint alább erről részletesebben lesz szó, lényegében e 15 tagú bizottság tárgyalásain formálódott ki. (Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Közzétette Csengery Lóránt. - Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentioris. Budapest, 1928. 55. és 56. 1.) 14. így és ehhez hasonló módon nem egyszer nyilatkozott Deák. Legfélreérthetedenebbül talán nevezetes húsvéti cikkében. (Deák Ferenc válogatott munkái. Kiad. Fcrenczi Zoltán. Budapest, é. n. 263. 1. - A húsvéti cikk modern értékelésére olv. Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Bp., 1975. 149. 1.) 15. Deák Ferenc i. m. 257-264. 1. 16. Már javában folytak a delegáció első ülésszakának tárgyalásai, amikor Andrássy a konferenciázások végtelenbe nyúlásának megakadályozására azt ajánlotta: úgy kell bánni „a kiegyezési tárgyakkal, mint az articsókával; levelenként kell megenni". Csengery-