Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

vu kiadványok közül pedig a hazai szabadkőműves nagypáholyok névjegyzékei, jelentései és házszabályai foglaltak helyet, s számtalan mozgalomtörténeti mű és kiadvány a szabadkőművesség lényegéről, a gyermekvédelemről, a polgári házasságról, a választójogi reformról, a halottégetésről, az ifjúság neveléséről, a párbajról, a vallásról stb., majd Croce, Spencer Herbert, Henry Ford, Darwin, Pascal, Cervantes, a magyarok közül pedig Lenhossék Mihály, Baksay Sándor, Vikár Béla, Széchenyi István, Fraknói Vilmos, Görgey Artúr, Zrínyi Miklós, Eötvös József, Kossuth Lajos, Kós Károly, Márki Sándor néhány kötete. A helyi szerzők közül a könyvállományban foglalt helyet Bergel József: Kaposvár 40 éve című abszolutizmuskori füzete is. Nem lesz érdektelen - hacsak néhány adattal is - ideiktatni azokat a jelentősebb egyesületeket és intézményeket, amelyek kisebb-nagyobb könyvtárat tartottak fenn a megye székhelyén a megyei és a gimnáziumi könyvtáron kívül : 1. Ifjúsági könyvtár. Az állami főgimnáziumban. 1874-ben keletkezett. Állománya 3922 kötet. 2. Nemzeti Kaszinó könyvtára. Az egyesület 1858-ban, a könyvtár pedig 1889-ben alakult. Állománya 1061 mű volt 1731 kötetben. Olvasóterme, leltára és katalógusa is volt. 3. Siketnéma Intézet könyvtára. Alapítása 1897. Állománya 415 kötet. 4. Népkönyvtár. Alapította a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 1903-ban. Állománya 631 mű volt 709 kötetben és 71 füzetben. A Széchenyi téri állami elemi iskolában volt elhelyezve. Anyagához készült katalógus. 5. Hivatalnokok Társas Körének könyvtára. Alapították 1905-ben. Állománya 983 kötetből és in folyóiratból állott. Külön könyvtárterme, olvasóterme és betűrendes katalógusa volt. (A könyvtári jegyzéket Dörey József és Lévay József állította össze 1909-ben.) 6. Katholikus Kör könyvtára. Alapítási éve 1905. Állománya 500 mű volt 601 kötetben. Olvasóterme és szakkatalógusa is volt. 7. Munkás gimnázium könyvtára. Állománya 142 kötet volt. Az intézményt 1908-ban szervezték a megye és a város támogatásával, hogy szószólója legyen a polgári radikalizmus közművelődési elveinek, falai között - elsősorban mennyiségtant, ipartörténetet, földrajzot, történelmet és egészségtant tanítottak az iparos és kereskedő ifjak részére, képesítést azonban nem tudott adni a tanulóknak. 8. Somogy megyei Múzeum Egyesület (1909) által alapított múzeum szakkönyvtára. Keletkezett 1923-ban. Állománya 1103 kötet volt. 9. Donnervárosi Népkönyvtár. Alapítása 1910-ben történt. Alapította a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa. Állománya 370 kötet volt. 10. Fiú Felsőkeresdelmi Iskola könyvtára. Alapítása 1911. Állománya 1353 kötet volt. 11. Leányliceum könyvtára. Alapítása 1918. Állománya 750 mű volt 900 kötetben. Ezeken kívül könyvtárakat tartottak fenn még a városban a Széchenyi Társaskör, a Demokrata Kör, az Erzsébet Egyesület, az Iparos Ifjúság Önképzőköre (alapítási éve 1880.), az Ipartestület, a Kereskedők Egyesülete, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület, az Alsó-dunántúli Mezőgazdasági Kamara, a Kórház, különböző iskolák igazgatóságai, felekezetek egyházközségei (a „Nagyboldogasszonyról" elnevezett római katholikus egyházközségnek kb. 1800 kötet állomá-