Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
tatása is. Feltűnő Losonczi Hányoki: Hármas Kis Tükrének - már 1850-től kezdődő - elmaradása az oktatásban. 1856-tól tanították Szeberényi Andor jutalmazott tankönyve alapján 00 az egészségtant is. 1860-tól újra tanították a földrajzot, benne Magyarország felosztását, régiónkban pedig a soproni közigazgatási kerületet. 1861/62-es esztendőben a darányi református népiskolában az írás-olvasást Erdélyi Péter fali-tábláiról tanították az első osztályban, a másodikban pedig az egyházmegyei „Népiskolai Választmány" által kiadott olvasókönyvet. 1862-től újra tanítják a magyar történelmet, 1864-ben a Habsburg királyokkai a negyedik osztályban, 1865-ben pedig az ausztriai birodalom rövid ismertetését a második osztályban. 1863-ban bevezették a beszéd- és értele??igyakorlatok oktatását is és 1864-től pedig az értelmes olvasás gyakorlását. A természetrajzot és a természettant 1865-től vették csak tantervbe. A dunántúli evangélikus népiskolák tankönyveire és tanterveire aligha maradhatott hatás nélkül Gottlieb August Wimmer Felsőlövőn alapított pedagógiai intézménye, amely a tanítóképzésnek már az I. Ratio educationistól kezdve olyan modellje volt, amely a környék evangélikus népiskoláit jó tanítókkal látta el. Különösképp a kapitalizmus kezdő évtizedeiben vált tankönyvíró centrummá az iskola. 1848-ban kibocsátott tantervük az elemi ismereteket az olvasás tanulásával kezdték tanítani, majd a számtan, a geometria, a történelem, a földrajz s a nyelvek tanítása után láttak hozzá az írás tanításához. Az elemi oktatásban a rajzot és a zenét is tanították, beillesztve az oktatás anyagába még a testnevelést és a kerti munkákat is. A felvilágosodás pedagógiájának ez a módszertana már szakított a túlhangsúlyozott memorizálással és az ismeretek gondolati megragadását és feldolgozását tekintették elsőrendben fontosnak, az olvasástanításhoz még a helyesírást, a nyelvtani ismeretek oktatását és a fogalmazást is hozzávették. Különösképp az abszolutizmus kezdő éveiben olyan kiadványorgánumot hoztak létre („Programok" . .. címen), amelyben megvitatták az iskola pedagógiai reformjait, tankönyveikkel pedig, messze iskoláik határain túl is hatottak, és Felsőlövőt a XIX. századi pedagógiai és tankönyvirodalom egyik központjává tették. A tankönyvírók, közöttük legyen szabad a népiskola írás- és számtantanítására nagy gondot fordító Kari Ferdinánd Kühnere, a földrajz és a történelem tanításairól értekező, a „Die Heimat" és „ABC és olvasókönyv" című tankönyveket író Friedrich Wilhelm Schubertet és a testnevelés reformját és a geometriában alkalmazott szemléltető oktatást hirdető Karl Rösch és Friedrich Lahne nevét is említenünk. 61 Kézben forgott néhány népiskolában a piarista Szabóky Adolf által fordított Számolási gyakorlatkönyv a népiskolák II. és III. osztályának számára az ausztriai császárságban c. tankönyv is. A Bécsben 1854-ben kiadott 221 oldalas tankönyv (ára 19 ezüst kr. volt) hét szakaszra tagolódott. Az első szakasz a tizedes rendszert és a római számjegyeket, a második a négy alapműveletet, a harmadik a többnevű számokat, a negyedik a számok oszthatóságát, az ötödik a közönséges törteket, a hatodik a tizedes törteket, a hetedik pedig az arányszámításokat tárgyalta. A tankönyv függeléke: az idő, a hossz, a tér, a test, a darab és a súlymértékeket és a pénznemeket tartalmazta. 62
