Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

Egyre több népiskolai nyelvtankönyv is napvilágot látott korszakunkban. Soraikban Mészáros Imre: Első, második és harmadik nyelvgyakorló és olvasókönyveit említjük a katolikus népiskolák részére (budai és bécsi kiadásokban 1855 és 1866 között) és Halász Fischer Náthán elemi főtanító: Magyar nyelvtani katekizmus a nemzeti iskolák alsóbb osztályainak számára tan-, felsőbbéinek pedig ismétlő könyvül (Győr, 1862). A győri zsidóságnak könyvét ajánló szerző az 1859-i tanévben megjelent s kedvezően fogadtatott A magyar nyelv rövid tan- és ismétlőkönyve után készítette el annak kérdés-felcletekbeni rövid kivonatát 17 fejezetben, a még mindig divatos katekizmus formátumban. A tankönyv függelékében olvasmányokat, üdvözleteket és imádságokat adott közre, nagyobbrészt németből fordítva azok szövegeit, amelyek így - a tanulságos olvasmányokon kívül - a nyelvszabályok gyakorlására is módot adtak. Első nyelv gyakorló és olvasókönyv címmel jelent meg a katolikus elemi iskolák számára (Buda, Egyetemi Nyomda, 1865) c. tankönyv 27 újkrajcárért, amelynek a névtelen szerzője a 171 oldalból álló tankönyvét négy szakaszból és négy fokozatú nyelvgyakorlatból álló részre bontotta, 120 olvasmánnyal. A nyelvgyakorlatok első fokozata: a hangokat, a betűket, a szótagokat és a szavakat, a második a mellékneveket és az igéket, a har/nadik a mondatrészeket s az írásjeleket, míg a negyedik a szórendet és a szóképzést tartalmazta. A tankönyvet - Dunántúlon - az esztergomi egyházmegye rk. népiskoláiban használták. Különféle pedagógiai segédletek is napvilágot láttak a korszakban. Közülük említsük Gyurits Antal: Elemi magyar nyelvtanát (Pest, 1864, 70 p.), a „legelső oktatás" vezérfonalát. Régiónkban korszakunk végén jelent meg 91 oldalon Bárány Ignác: Kidolgozott nyelvgyakorlatai (Pest, 1867), amelyek az elemi tanodák második, harmadik és negyedik osztályos növendékeinek „fölfogásához alkalmazott" iskolai és házi feladatokul szolgáló nyelvtani, helyesírási és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaztak. A neoabszolutizmus népiskoláiban használt tankönyvekre vonatkozóan alig találunk utalásokat a megyei levéltárakban. A megyékben használt tankönyveknek sem találkoztunk a nyomaival a régióban. Tankönyvek sem fordultak elő a baranyai és a somogyi levéltárakban az iratok között. Tankönyvjegyzék csak a pécsi polgármester 1856. szeptember 27-én kelt jelentésében volt található, amely felsorolta azokat a tankönyveket, amelyeket a pécsi normális iskola számára megrendeltek. Ezek szerint az első osztályban a magyar és a német Fi ebeiből 150-15c példányt, az egri Kis katekizmusból (a magyar nyelvűből) 100 darabot, a regensburgi Kis katekizmusból (a német nyelvűből) pedig 50 példányt rendeltek. A második osztályban - a két katekizmuson kívül - az Első olvasó- és nyelvgyakorló könyvből 150 darabot, az Erster Sprach- und Lesebuchból is ugyanannyit rendeltek. A harmadik osztályban az egri érseki kiadványú Kis katekizmusból 100 darabot, Roder Bibliai történeteiből ugyancsak 100 darabot rendeltek. Ebben az osztályban használták a Második nyelvgyakorló olvasókönyvet, illetve a Zweiter Sprach- und Lesebuch bécsi kiadását. A Gyakorlati német nyelvtanból, valamint a Számolási gyakorlat könyvéből, amelyeket ugyancsak Bécsben adtak ki, 100-100 példányt rendeltek meg. A negyedik osztály számára az egri Kis katekizmuson és Roder Alajos Bibliai történetein, valamint a II. Nyelvgyakorló és olvasókönyv és a III. Sprach- und Lesebuchon kívül a Gya-