Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
sorában Nyiry István: A számvetés tudományának kezdete (Sárospatak, 1822) c. könyvecskéje. A köznép és az alsóiskolák számára írt és Pestalozzi három táblázatával is mindössze csak 36 krajcárért árusított 85 oldalas tankönyv, a négy alapművelet elveinek az ismertetése után, e műveletek begyakoroltatását végeztette el a tanulókkal a falusi-mezővárosi lakosság életéből vett változatos gyakorlati példák segítségével. így a könyvecske gyakorlati haszna - Pestalozzi nyomdokain keresztül - nemcsak a tanulóknak, hanem a gazdaembernek, a sokféle mesterembernek és kereskedőnek is a javára volt. Azt is világosan látta a tankönyv írója, hogy „a számlálás munkáira jókor kell, s lebet a gyermekekel szoktatni." A kitűnő tankönyv még Pestalozzi életében készült el, ismervén és tanítván - tehát Patakon - a neves pedagógus módszerét. Az állami tantervet követő népiskolákban, mindkét Ratio a bennük tanítandó tantárgyak között nyomatékkal hangsúlyozta a népiskola különböző típusai által meghatározott társadalmi elvárásokhoz és igényekhez (a mezőgazdaság, a kézműipar, a kereskedelem) igazodóan a számtantanítás szükségességét. A városi népiskolákban már a különböző mesterségekhez nélkülözhetetlenül szükséges mértani alapelemek oktatására is sort kerítettek. A számtani ismeretek lassú gyarapodásának azonban a latin nyelvű tankönyvek is akadályai voltak, miután jól kellett latinul tudni ahhoz, hogy az elvont matematikai fogalmakat meg lehessen magyarázni a tanulóknak. 3 '* Majoros András: A régi geographia rövid rajzolatja (Sárospatak, 1825) című 146 oldalas tankönyve D'anville és Philipp Cluverius ausztriai kézikönyve alapján készült. A földről szóló régi tanításokat idézve előbb Ázsiát, majd Afrikát, s végül Európát mutatta be a szerző, úgy azonban, hogy a városokat és a tartományokat egy-egy híres ember történetével kapcsolta egybe. Pl. : „Pannónia először vad és műveletlen volt, de idővel kivált Próbus uralkodása után, jól műveltetett". Majoros földrajzát csak a pápai kollégium diákjai és tanító jelöltjei használták, a régió népiskoláiban nem vált soha tankönyvvé. A rinyaújlaki ref. népiskolában a vizsgajegyzőkönyvek szerint 1843-1848 között a földrajzot, benne hazánk földjének a leírását: a Hármas Kis Tükör szerint tanították. Több népiskola tanítója is használta vezérfonalként - nyilvános és a házi tanításnál egyaránt - a Kassán 1834-ben kiadott 108 oldalas Rövid foglalatú közönséges geograpbiát. A földleírás: matematikai, természeti és politikai részre tagolódott. Előbb Európa, majd a többi kontinens országai kerültek benne ismertetésre. Régiónkból a dunántúli kerület vármegyéi között előbb Zala megyét szerepeltette az 5900 lakosú Keszthellyel és Füreddel, az előbbit Georgiconjával, az utóbbit pedig híres savanyú vizével. Tolna megyéből a 6920 lakosú - vörös boráról híres - Szekszárdot emelte ki, Somogyból pedig a 2900 lakosú Kaposvárt és az ennél valamivel nagyobb létszámú Szigetvárt. Baranyát Pécs szabad királyi város reprezentálta 10 800 lakosával, a dohánygyárral, a püspöki lyceummal és könyvtárral és a 7600 lakosú Mohács. Hasonló tartalmi felosztásban jelent meg - Pesten 1844-ben Albacb ]. S.: Rövid mathematical, physical és political földleírása - Schultz István leánynevelő intézeti tanító fordításában 65 oldalon. A kavicshordónak magát nevező fordító a matematikai földleírás fejezetében a föld alakjáról, forgásáról és felosztásáról, a fizikai földleírásban pedig a vízről, a földről, a levegőről, a poli-
