Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
na pedig 44 (25,88%) az I. és a II. Ratio educationis kiadása közötti időszakban. Harmadik helyre az abszolutizmus időszaka esett 30 kiadvánnyal (17,64%), negyedik helyre pedig az I. Ratio educationis előtti időszak 5 kiadványa (2,94%). Különösképp felgyorsult ezeknek az ábécés könyveknek az egyre sűrűbb időközökben való újabb és újabb kiadása. Eőri Fülöp Gábor ABC könyvecske a magyar falusi oskolák számára (8 r, 41 1) hét kiadást ért el 1793-1854 között (kettőt a XVIII. sz. végén, hármat a reformkorban és kettőt az abszolutizmusban). Az ABC könyvetske a nemzeti oskolák hasznokra 1780-1852 között pedig nyolc kiadást (egyet a XVIII. században, négyet a reformkorban, hármat az abszolutizmusban). Az ABC oder Namenbüchlein - 1798-1847 között - tizenöt kiadást ért el. A tiszántúli református egyházkerület által Debrecenben - a fiú- és a leányiskolák részére - kiadott ABC pedig /7 kiadást ért el 1805—1859 között. (Ebből a reformkorban 12-őt, az abszolútkorban pedig öt kiadást). Az evangélikus ABC-s könyvecske is nyolc kiadást ért meg 1806-1844 között. A II. Ratio azzal, hogy az anyanyelvi oktatás s az elemi oktatás szükségességét hangsúlyozta, megnyitotta a zsilipjét az egyházi hatóságok által is egyre jobban szorgalmazott ABC-s olvasókönyvek kiadásának. A kérdés összefüggésben állt a korszakban még meg nem oldott tanítóképzés ügyével is, egyszerre adván így tankönyvet a tanulók és a tanítók kezébe. Az első ábécés könyvet, amelyet Pápán nyomtak és használtak Pécselyi Király Imre, a pápai kollégium diákja, a komáromi református népiskola rektora írta. 32 / 3 A magyar nyelvű elemi ismereteket nyújtó ABC-s tankönyvek sorában jelentős munka volt Szombathi János pataki tanár 39 oldalas ABC könyvecskéje, amelyet Patakon írt „az apróbb oskolák hasznára" 1796-ban és a következő esztendőben jelentette meg Pozsonyban. A római számokkal 7 §-ra tagolt könyvét arab és római számjegyek és szorzótáblák zárták le. A sillabizáló módszerrel tanító könyvecske harmadik fejezete még az erkölcsi tanulságokat is szótagolva közölte. („A he-ve-rés min-den vé-tek-nek kez-de-te." „A-ki if-jú-sá-gában nem ta-nul, vén-sé-gé-ben nem tud.") A negyedik rész példabeszédeket idézett oktató célzattal. (Pl.: „A külső szín meg csal. A babonás ember. Az írásnak és olvasásnak hasznos voltáról. A kis tolvajról. Az orgazdáról. A pásztor emberről. Az egészség fenntartásának eszközéről.") Az ötödik rész a tanító mesékről szólt, a mesék végén könnyen érthető erkölcsi tanulságok közlésével. (PL: A szófogadatlan és a jó intést megvető gyermekek veszedelembe esnek. Aki nem tanul, tudatlan marad.) A hatodik rész a tanulók iskola-erkölcsi reguláit tartalmazta. (Pl.: Nagy vízbe ne menj fürödni! Siess az oskolába, mint a tudomány vásárába. Legyen mindig jópajtásod, téntád, pennád, papirosod. Társaiddal ne veszekedj, hanem leckéből vetekedj, figyelmezzél a leckére, s tanítódnak intésére. Addig tanulj, míg időd van, előveszed nagy korodban.) A vallásos tartalom már szinte alig ismerhető fel e kis ABC-s könyvben, az oktatópéldák és erkölcsi tanulságok is inkább a moralizáló emberbarát-pedagógia jelenlétéről tanúskodnak. Szambathi János: Új ABC-s könyve (Sárospatak, 1803, 1810) már azután a bírálat után készült, amely a kis ABC-nek nemcsak külső formátumbeli hiányosságaira utalt (nagyobb és olvashatóbb betűk, jobb papír stb), hanem a tartalmi jegyekre is, javasolván, hogy a főbb imádságok, a tízparancsolat is fog-
