Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

Az átlagos napi répafeldolgozás és a kampány időtartama azonban fordítottan aranylott egymáshoz. Az előbbi növekedése szükségszerűen az utóbbi csökkenését vonta maga után.

75 A i i-es sz. táblázatban feltüntettük a MIR kaposvári és a mezőhegyesi cukorgyárának fontosabb adatait.

76 Párhuzamot vonhatunk a feldolgozott répa mennyisége, a cukortermelés és a fehérnyeredék tekintetében is. A vizsgált időszakban a kaposvári gyárban 6,68%-kal több répát dolgoztak fel és 8,78%-kal több cukrot gyártottak, mint Mezőhegyesen. Ha azonban a háborús évek adataitól eltekintünk, akkor a fenti adatok 21,16%, illetve 23,59%-ra módosulnak a kaposvári gyár javára, amely egyben azt is jelentette, hogy a Mezőhegyesi Cukorgyár a háborús nehézségeket sokkal könnyebben vészelte át és három év alatt tetemes hátrányt dolgozott le a kaposvári gyárral szemben. A táblázatból azonban az is kitűnik, hogy a kaposvári gyár répakörzetében a répa magasabb cukorszázalékkal rendelkezett. Kézenfekvőnek látszik a két cukorgyár összehasonlítása, mind a feldolgozás, mind pedig a rentabilitás tekintetében. Az évenkénti adatok ismertetésétől ezúttal eltekintünk és csak a háborús évek viszonyait tükröző 1943. évi igazgatósági jelentésből idézünk, amely szerint a két cukorgyár adatai az alábbiakat mutatták:

77 Kaposvár Mezőhegyes Napi kapacitás Átlagos napi répafeldolgozás: i q répára eső szén i q finom árura eső szén i q szárított szeletre eső szén i q répa beszerzési és átvételi költsége Polár cukor veszteség A fentiből meg nem határozható veszteség i q szárított szelet szárítási költsége i q finomítvány költsége 200-230 vagon 180-200 vagon 165 vagon 182 vagon 7,5i kg 6,43 kg finomítás nélkül 17,55 kg 33,6o kg 81,60 kg 53,20 kg 26,5 fill. 17,3 fül1,220% 1,076% 0,612% 0,360% 5,37 P 4,89 P a régi szeletszárítóban 6,10 P 7,11 P A fenti paraméterek alapján az átlagos napi répafeldolgozás a Kaposvári Cukorgyárnál messze alatta maradt a napi kapacitásnak, míg Mezőhegyesen az kielégítőnek tűnt. Az egy mázsa répára eső szén - az áram fejlesztésére felhasznált szénmennyiség nélkül - Kaposvárott 1,08 kg-mal több mint Mezőhegyesen. Az egy mázsa szárított szeletre eső költségkiadás is Kaposvárott volt több, amelyszintén a szénköltséggel volt kapcsolatos. Az egy mázsa finomárúra viszont Mezőhegyesen 16 kg-mal több szenet használtak fel, mint Kaposvárott. A nagyobb szénfogyasztással magyarázhatjuk a finomítvány magasabb egységköltségét is. A polárcukor veszteség - amely a feldolgozott répa átlagos cukortartalma, valamint a fehérhozam és a szörplé cukortartalma közötti különbség százalékban kifejezve - egy része kimutatható a kilúgozott szeletben, az öblítővízben és az iszapban, más része azonban olyan veszteség, amelyet nem lehet meghatározni. A két cukorgyár erre vonatkozó adatainak az összevetése az alábbi képet mutatta:

78