Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

A cukor répatermelők pénzügyi helyzete a gyári felmérés alapján?

1 i. Dőry Hugó, vagyonilag még jó. i. Lichtenstein Mór, most még jó. 3. Gereby Imre, gyenge. 4. Plesch Frigyes, még jó. 5. Dr. Stern Árpád, gyenge. 6. Péter Lajos, gyenge. 7. Magyar-Német Mezőgazdasági Rt., gyenge. 8. Deutsch József, gyenge. 9. Birczk Ernő, rossz. 10. Fehér Imre, rossz, n. Lengyel József, rossz. Ez a felmérés még a válság kezdetén készült, a tényleges helyzet a későbbiekben ennél még szomorúbb képet mutatott. A nemzetközi, de a hazai viszonyok sem voltak biztatóak sem a cukoripar, sem pedig a cukorrépatermesztők szempontjából. Az utóbbiak azonban lényegesen nehezebb helyzetben voltak, mivel a válság tehertételét ők már senkire sem tudták áthárítani. Ez a magyarázata annak, hogy a válság a mezőgazdaságot - az iparral szemben - sokkal mélyebben és tartósabban is érintette. A Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége 1931. október 18-án alakult és az 5220/1931. ME számú rendelet értelmében megkezdte érdekvédelmi működését, de a kiszolgáltatott termelők érdekeit - a válság éveiben - csak mérsékelten tudta képviselni. Pedig a termelők elégedetlensége országosan is kitapintható volt. Ezúttal az Üj-Somogy című lap 1931. szeptember 29-i cikkére utalunk, amely a Kaposvárott tartott földbérlők üléséről számolt be. A cukorrépatermesztők itt is tiltakoztak a kiszolgáltatottságuk miatt, egyben sérelmesnek tartották, hogy a gyárosok a tehertételeket egyoldalúan a termelőkre kívánják áthárítani, jóllehet 20 millió pengő nyereséghez jutnak azáltal, hogy a belföldön értékesített cukrot magasabb árért adják a fogyasztóknak.

:!A tiltakozásokkal azonban nem lehetett megakadályozni a területi redukciókat, amelyeket a gyárak végre is hajtottak. Személyenként meghatározták a termelhető répa mennyiségét, az átvehető répa beváltási árát, a répamag költségeit, az előleget és az egyéb feltételeket is. Ezekben az években mellőzték azokat a termelőket, akik ellen végrehajtást foganatosítottak.

53 A 30-as évek végén a konjunktúra jelei már mutatkoztak. A Cukorrépatermelők Országos Szövetsége 1938 januárjában elkészített tervezetében már radikálisabb követelésekkel lépett fel, bírálva az eddigi szerződések tartalmát, többek között méltánytalannak tartotta, hogy a termelőknél az átadható répa menynyiségét rögzítették és nem a területet, így minden kockázatot a termelőknek kellett vállalniuk. A szeletjárandóságnál kifogásolta az alacsony szárazanyagtartalmat és az átvehető szelet mennyiségét is. Ugyancsak radikális követelést tett a répa szállításával és átvételével kapcsolatosan.

:w E tekintetben alapvető változások csak a második világháború éveiben történtek, amikor is a gyárak jelentős engedményekre kényszerültek, miközben a cukorrépatermesztés feltételei egyre rosszabbodtak. Ugyanis mind jobban emelkedtek a munkabérek, mind érezhetőbbé vált a munkaerőhiány, de az ipari növények - napraforgó, ricinus, len, do-