Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

kei még mindig hátrányosabb helyzetben voltak, a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. Ugyanis termékeit nemcsak magasabb költségráfordítással állította elő, de gyengébb minőséget is produkált. Az amortizálódott és az elavult gépek pedig évente tetemesen növelték a karbantartási költségeket, így a gépek javítgatására fordított tőke és energia nem állt arányban az elért eredményekkel. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a rekonstrukció valóban abban az időpontban történt-e, amikor ahhoz a feltételek a legjobbak voltak? A kérdés felvetése annál is inkább jogos, mivel a gazdasági világválság közismerten nagy terheket rótt a cukorgyárakra - nyilvánvalóan ez alól a MIR sem volt kivétel - de a cukorrépa termesztésére sem hatott serkentően. A kedvezőtlen körülmények negatív hatását valóban látnunk kell, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az igazgatóság a rekonstrukciót már évekkel korábban elhatározta és azt elő is készítette, a gazdasági világválságot pedig nem lehetett előre érzékelni. A megelőző évek konjunktúrája nyilván feltétele volt a rekonstrukciónak, de egyben indukálója is, mivel a cukor tartósan magas nemzetközi árfolyama nemcsak a tőkebefektetés mielőbbi megtérülését ígérte, de jelentős profitszerzésre is lehetett számítani. A váratlanul jött gazdasági világválság azonban keresztülhúzta az igazgatóság egyébként minden tekintetben reális elképzelését. A munkálatok elhalasztása azonban nem látszott célszerűnek, mivel a rekonstrukció egy hosszabbtávú programnak az alapjait kívánta megteremteni. Az adott körülményeket figyelembe véve tehát arra kellett az igazgatóságnak törekednie, hogy a beruházást gyorsan és minél olcsóbban valósítsa meg. A rekonstrukció munkálatait két évre tervezték, az első évben i 600 000 pengős, a másodikban pedig 400 000 pengős költségvetéssel.

1 A válság azonban arra késztette az igazgatóságot, hogy bizonyos alkatrészeket, amelyeket eredetileg budapesti cégektől kívántak megrendelni a munkálatok második fázisához, már 1929-ben házilag elkészítsék. Ezek között szerepelt 4 refrigerans is, amely így mindössze 12 000 pengőbe került, ha azokat újonnan vásárolják 40-50 ezer pengőt is keilctt volna fizetniök. Vita volt arról is, hogy a tervezést és a kivitelezést hazai, vagy pedig nemzetközi cégekkel végeztessék-e el. A részvénytársaság kérésére több gépgyár is készített árajánlatot, azonban a legkedvezőbbnek a brünni gépgyáré látszott. Ez a gyár rendelkezett a legtöbb gyakorlati tapasztalattal, hozzávetőlegesen 35 cukorgyár rekonstrukciós munkálataiban vett már részt, Közép-Európa különböző országaiban.

2 A rivális Láng Gépgyárnak korántsem voltak ilyen gazdag tapasztalatai, eddig mindössze csak néhány magyarországi gyár átépítését végezte cl. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a hazai és a külföldi cégek milyen ajánlatokkal állottak elő. Tekintve, hogy a rekonstrukció egészére vonatkozó adatok nem állnak a rendelkezésünkre, ezért egy részletkérdést, a szivattyúkkal kapcsolatos árajánlatokat ismertetjük csupán.

3 A cég neve Az ajánlott szivattyúk száma db Árajánlat pengőben i. Tendloff-Diettrich 19 56 342 2. Ganz-Danubius 19 62 006 3. Láng Gépgyár 19 83 160 4. Skoda 27 47 250 korona