Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

Oktatási elvek és módszerek tekintetében Pataknak, Pápának, Pestnek és Debrecennek mindig igen nagy volt a jelentősége a kálvinistáknál, noha a XVIII. század végén Debrecenben kiadott „Űtmutatás a kisgyermekek tanítására ... " (1797) eléggé konzervatív és orthodox szellemben törekedett nézeteinek megfogalmazására a vallásos nevelés tekintetében. Az Útmutatás-t Sárközy István másoltatta le Debrecenben és adta át Szokolay Dániel Somogy megyei főügyésznek, a későbbi levéltárosnak, a Belsősomogyi Ref. Egyházmegye egyik vezető tisztségviselőjének 1830-ban. Az Útmutatás 376 fejezetből áll. Előbb az érző és érzéketlen valóságról, az eszközökről, a látásról, a hallásról, a szaglásról, az ízlésről, a tapasztalásról, az érzékenységről, a hangról, a tulajdonságról esett szó, majd az állatokról (mint érző valóságról). Az ember és az állatok közötti különbséget abban látta a pedagógiai segédlet, hogy az ember mindent megtanulhat - az állattól eltérően. Sokra lehet a gyermeket is megtanítani! A lélek, az értelem, az emlékezés, az akarat, az indulat, a rossz és gonosz cselekedetek fejezetei után a 33-43. fejezetek tárgyalták a gyakorlati ismereteket a földről, az égitestekről, a mértékekről, a napról, a holdról, utána ismét átadva a helyet a világ teremtéséről szóló tanoknak. Az Útmutatás három nagyobb fejezetre az 1. Isten iránti kötelességekre, a 2. a magunk iránti kötelességekre és 3. a társaságbéli kötelességek teljesítésére tagolódott. A kiadvány végül is a XVI. század nagy változását előidéző reformáció méltatásával zárta sorait.

19 A reformkori evangélikus népiskola fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a II. Ratio hatására készített Schedius Lajos-féle tanterv is, a System rei scholasticae evang. aug. confessionis in Hungária (1808), amelyet többször átdolgozva (1816, 1837, 1842) fejlesztettek tovább. A protestáns népiskolai tantervekre az Erdélyben bevezetett Andrew Beel és Joseph Lancaster kölcsönös oktatási (segédtanítós) módszere is csakúgy hatással lehetett, mint az 1786-ban kidolgozott 17 pontos népiskolai utasítás „A falusi mesterek kötelességeiről". E pontok közül 7 a vallásos ismeretek, 3 az olvasás, I az írás, 1 a számtan, 1 a földrajz és gazdasági ismeretek, 1 a história, I a magyar, 1 a német nyelv tanítására és 1 pedig a rendtartásra és a folyamatos iskolai élet biztosítására vonatkozott.

20 Az 1815-ös aranyosi konzisztorium határozatai közül a Dunántúli Egyházkerületben lévő nemzeti vagy magyar iskolákban az alábbi tantárgyakat tanították és tankönyveket használták: A nemzeti leányiskolák első osztályában 8 tantárgy volt, köztük tankönyvként előírva Márton István ABC-je az olvasáshoz és a számoláshoz, valamint Osterwald Szent Históriája. A második osztály 12 tantárgyához tankönyvként már Láczai Szabó Oskolai tankönyvét, Fábián József természeti históriáját, Zsoldos János egészségtanát, valamint Márton István énekeskönyvét használták. A harmadik osztály 16 tárgyához Láczai Szabó Oskolai tankönyvén és Tóth Ferenc katekizmusain kívül Hübner János Szent Históriáját, Losonczi Hármas Kis Tükrét, Fábián természethistóriáját használták, a negyedik osztályban, a 14 tárgyhoz pedig ugyancsak Láczai Szabó, Tóth Ferenc, Losonczi Hányoki és Hübner tankönyveit és egy magyar secretarius levélminta gyűjteményt, amelyből a konceptusokat, a leveleket, a kvietanciákat, a kontraktusokat, az instanciákat tanították! A nemzeti fiúiskolák első osztályában a 8 tárgy között kéziratos tankönyvül használták Tóth Ferenc gyűjteményét a szépírás mesterségéről, a beszédértelem gyakorlatokról és a szép ma-