Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején
Az oktatási vonzáskörzetek megyei területi rendjét a polgári iskolák 1925. évi vonzáskörzeteivel szemléltetjük (6. ábra). A polgári iskolákban viszonylagos tömegképzés folyt, a leginkább elérhető iskolatípus a szegényebb falusi rétegek számára is, közvetlen területi kapcsolatokra épültek ezek az iskolák. 2j Az iskolák 1925/26-0S tanévi évkönyveinek 26 feldolgozása alapján (egyes iskolák esetében az 1925-ös adatokat nem tudtuk megszerezni, azok helyett a közeli évek adatait vettük figyelembe) megállapítható, hogy az egyes polgári iskolák elsősorban a székhelytelepülés lakosságának igényeit elégítik ki, vonzáskörzetük esetlegesen terjed ki a környező 20-25 községre. Csak a nagyobb leányiskolák vonzáskörzete haladja meg lényegesen a járási kereteket, de a polgári iskolák helyzetének új szabályozása után (1927. évi XII. tc.) a koedukáció lehetőségével a leány-polgárik vonzáskörzete lényegesen csökken. 2 ' Somogy megye polgári iskolai vonzáskörzetének elhatárolásakor élesen vetődik fel a vonzáskörzet területének értelmezése, hiszen nagy számban találhatók olyan kisebb települések, amelyekből nem merült fel képzési igény, ennek ellenére bekerültek a vonzáskörzetbe. Másrészt szembetűnő, hogy a megye ÉK-i részén nincs polgári iskola, e rész számára Kaposvár jelenti az oktatási lehetőséget. A lengyeltóti, majd a tabi polgári iskola létrehozásával ez a vonzáskörzeti űr megszűnik, Igal marad az egyetlen járási székhely, amely nem rendelkezik polgári iskolával. A gimnáziumok a polgári iskolákkal szemben már nem tömegképzésre, hanem elitképzésre rendezkedtek be. A megye három gimnáziumának vonzáskörzetét jellegük lényegesen befolyásolja. A csurgói gimnázium nem szűk megyei igények kielégítésére jött létre, hanem szervesen illeszkedik az egyházkerület oktatási hálózatába. A kaposvári állami gimnázium a megye közönségének jelentős támogatásával alakult ki, s mindvégig célja a megyei tanulóifjúság szellemi művelése. A kaposvári leánygimnázium is főleg megyei igényeket elégít ki. A megye gimnáziumainak megyén belüli vonzáskörzetét az átfedések miatt nehéz egyértelműen meghatározni, a csurgói gimnázium inkább a megye Ny-i, a kaposvári a megye középső és K-i területeiről vonzza a hallgatókat. 28 A leánygimnázium egyedi jellegű vonzást fejt ki. 4. Kereskedelmi vonzáskörzet A kereskedelmi funkciót a két világháború közötti időszakban a településtudomány a városok központosultságának reprezentánsaként értelmezte. Több kísérlet történt az ország kereskedelmi központjai és azok vonzáskörzetének megállapítására. 29 A kereskedelmi vonzáskörzetvizsgálatok általános problémája, hogy nincsenek információk az áruforgalom nagyságáról, összetételéről és irányáról. Ezért közvetett mutatórendszer alapján - a központ kereső lakosságának hány %-a él kereskedelemből - állapítják meg az ország kereskedelmi központjait. Márton B. kísérletet tesz a kereskedelmi centrumok fejlődésének és változásának összehasonlító vizsgálatára is az 1910, ill. 1930-as népszámlálás alapján. E vizsgálatok Dél-Dunántúlra vonatkozó megállapításai és eredményei azt mutatják, hogy a Dél-Dunántúl magasabb szintű kereskedelmi központjai a négy megyeszékhely és Nagykanizsa, az alacsonyabb szintű kereskedelmi központok döntően megegyeznek a járásszékhelyekkel. A közigazgatási tájékoztató lap 4 kérdése foglalkozik a kereskedelem problémáival. A kérdések a község piacára, a tartott vásárokra, a községbeli kereskedések számára és jellegére, valamint a község piaci gravitációs viszonyaira
