Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Király István: A Somogy megyei lótenyésztés
rületének gyors csökkenésében és a mesterséges takarmányok hiányában látta. Kétségtelen, hogy ez is szerepet játszott, hiszen a gabonakonjunktúra minden szántóföldi művelésre alkalmas területet a gabonák vetésterületévé változtatott át. A feltörhető legelők és rétek átváltoztak egy-két évtized során szántóföldekké. 2 '' Az állatállomány fenntartásában fontos ősgyepeknek a csökkenése azonban csak a magyarázat egyik oldala, mert ebben az időszakban Somogy falusi társadalmában olyan változások következtek be, amelyek szintén csökkentőén hatottak az állatállományra. Az állatállomány számának visszaesésében, különösen pedig a lóállomány csökkenésében annak a társadalmi folyamatnak volt nagyobb szerepe, amelyet a volt zsellérek teljes proletarizálódásának nevezünk. A jobbágyfelszabadítás után még egy ideig a volt zsellérek megőrizték a lovaikat, mint a feudális társadalomból átmentett vagyonuk egyik legjelentősebb tételét. Erre módot adott az úri és a paraszti földek elhúzódó szétválasztása, azaz a közös legeltetésnek még egy ideig való fennmaradása és az 50-es években erősen dívó részes művelés. De volt a vasút megjelenése előtt és egy bizonyos mértékig a vasút üzemeltetésének első szakaszában a falusi fuvarozásnak egy felfelé ívelő szakasza, ami szintén annak kedvezett, hogy a volt zsellérekből egy fuvaros réteg alakult ki. 2 '' A gabonakonjunktúrával párhuzamosan először a hosszú fuvaroknak volt konjunktúrája, ami Somogyban azt jelentette, hogy a kanizsai, veszprémi és soproni, sót gráci és bécsi kereskedelmi igényeket elégítették ki. Majd a Déli-Vasút megjelenésével - 186 1 volt a megnyitás ideje - a megyén belüli gabonafuvarozás biztosított átmeneti munkaalkalmat a fuvarosoknak. Azaz a vasút az első időkben nemhogy csökkentette volna a fuvarozást, hanem növelte, hiszen a nagy és új közlekedési úthoz még teljesen hiányzott az úgynevezett közlekedési infrastruktúra. Ez az időszak közel egy évtizedig tartott; a vasúthoz való rövid fuvarok által, amelyek rendszerint egynaposak voltak, Somogynak még a középső területéről is a gabonát a Déli-Vasúthoz gravitáltatta a vasúti szállítás. Változás 1872 körül következett be, mikor a bátaszék-dombóvár-gyékényesi vasutat Kaposvárig, majd azon túl is üzembe helyezték. 21 ' Ahogy a legelőelkülönítések megtörténtek, valamint a krími háború után általánosan fellendülő gabonakereskedelem lehetőséget adott az uradalmakban arra, hogy megteremtsék a sajac igásállományt, valamint megindult az ún. konvenciós cselédek nagyarányú szerződtetése az uradalmakra, vége szakadt a feles gabonaművelésnek. Ahogy a megyét délről, középről és északról vasútvonalak határolták körül, a rövid fuvarok szerepe is erősen lecsökkent, sőt amikor megjelentek az ún. szárnyvonalak, a vicinális vasutak, amelyeknek a száma Somogy megyében hat volt, a falusi fuvarozásnak majdnem befellegzett. Ezek azok a folyamatok, amelyek kiváltották a volt zsellérek teljes proletarizálódását Somogy megyében, ami a lótenyésztés vonatkozásában azt jelentette, hogy kénytelenek voltak utolsó termelőeszközüket is eladni, mert sem takarmányt, sem munkát nem tudtak lovaik számára biztosítani. A volt zsellérek proletarizálódásával egy nagyon fontos állattenyésztő réteg esett ki az állattenyésztés körforgásából. Belőlük uradalmi cseléd vagy falusi napszámos lett vagy az eladott jószág árával, mint utolsó mentsvárral átvándorolt Horvátországba, hogy ott - a még olcsó földek reményében - pár holddal megkezdje a szabad parasztok reményteljesebbnek vélt életét. 2 ' Csak egészen mellesleg jegyzem meg, hogy a széles somogyi betyárvilág kialakulása 1848 után szintén kapcsolatban volt az állattenyésztő zsellérek proletarizálódásával. Lásd
