Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
47- S. 187 1. máj. 23.: „ . . . a földhányók vetélkednek egymással, a magyar munkás meg-megnyomja derekát, s egész erővel nyúl az ásó nyeléhez, miért ne tudna ő is annyit elvégezni, mint egy vézna esernyős olasz? Az olasz csak mosolyog, kinek a vasútmunka már oly megszokott, mint a papnak a prédikáció ; mosolyog az olasz és - győz ! Majd a mi munkásaink is beletanulnak, hanem akkor már vége lesz a munkának!" 48. S. 187 1. máj. 16.: ,, . . . mégis ráfanyalodtak a vasúti munkálatokra, látván, hogy biz ez nálok nélkül is megkészül." 49. S. 187 1. máj. 16.: „Kaposvári határban még máig sincs megkezdve a munka, azon a kis rakás földön kívül, amely az ünnepély napján felhányatott, s habár akkora csak, mint egy anyási pucoktúrás. mégis 100 frt-ba került." 50: S. 187 1. máj. 16. : „ . . . s még mindig jönnek újabb és újabb munkások, egy-egy ásó, vagy kapával kczökben, s annyiféle szabású és színű öltözetben, minőt Ádám apánk óta alig láttunk. A munkásokhoz közel egy deszkasátort hevenyésznek, mely annyiból áll, hogy 8-10 szál fenyődeszkát felállítanak az északi szél ellen, az ég a teteje, levegő a fala, s ez alatt mérik a pálinkát, bort, sört az élelmes kereskedők." 5 1. S. 187 1. jún. 13. 52. S. 1872. ápr. 2. 53. A talpfák rögzítése megyénk első vasútján a sokfelé megtalálható, ezért közelről olcsón beszerezhető homokkal, majd a XIX. sz. vegétől már mindenütt folyamkaviccsal történt, míg a zúzott kő használata inkább csak az első világháború után kezd folyamatosan elterjedni. 54. S. 1872. ápr. 16.: „A székváros közönségének nagy része, a ki csak talpra állhatott, az indóház és a sétatér közötti téren várta az új vendégeket. A székváros alatti kertek és a szénatér. pályafőnél több mint 300 ember volt jelen. S sétatér közelében levő hídnál diadal ívvolt felállítva, számos lobogóval; az indóház őrház lobogózva; a vonat . . . két óra felé érkezett meg a hullámzó tömeg örömteljes és riadó éljenei közt. . . Este a városház termében 185 teritékre bankettet rendezett az elöljáróság a mérnöki kar és a vállalkozók tiszteletére ..." 55. S. 1872. aug. 6. A vegyesvonati menetrend: Zákányból indul 6.50-kor Csurgón van 7.36-kor Nagyatád-Szobon van 8.3 5-kor Belegen van 9.14-kor lakón van 9.49-kor Kiskorpádon van 10.06-kor Kaposváron van 11.05-kor Batén van 11.4 5-kor Dombóvárra érkezik 12.27-kor 56. Simonffy Emil: Kaposvár a várossá alakulás útján. (In: Kaposvár... 1975 c. tanulmánya (p. 252.) szerint az átlagsebesség 13 km/óra volt. 57. S. 1872. szept. 10. 58. S. 1872. szept. 17. Pl. a rendelkezésre álló üres vagonokat dongafával és épületfával megrakva a dombóvár-kaposvári szakasz megnyitása után, aug. 16-án útnak indították Trijesztbe, ill. Regensburgba, azonban a kocsik ott maradtak 8-10 napig, ezért nem volt elég vagon 19-én a gabonaszállkáshoz, amikor szekereken megérkezett a környék első gabonája az állomásra. Ebben a helyzetben táviratilag kellett MÁV kocsikat kérni Pestről, sőt déli-vasúti kocsikat Bécsből. Aug. 22-étől volt elég kocsi, akkor meg mozdony nem volt elég a rengeteg, Kaposvárra és Batéra összpontosított kocsi továbbítására, pedig volt olyan nap (szept. 8-án), hogy 3 szerelvényt indítottak Zákány felé. Szeptember közepére megérkezett a pótlólag vásárolt 26 fedett, 13 pénzszállító, 1 marhaszállító és i ponyvás kocsi. Ezeket forgalomba állítva sikerült elérni, hogy a vagonokat a megrak ás u.kat követő 12 órán belül útnak indítják. A síncsere befejezésétől azt várták.
